Egy új kutatás szerint, ha évente csak egy órát tiktokozunk, ezzel több mint 21 kilogramm CO2e-t (szén-dioxid-egyenértéket) generálunk.
A Carbon.Crane magyar startup, amely a Bureau Veritas által validált mérési és analitikai megoldásával segíti a weboldalak CO2e-termelésének mérését, optimalizálását és folyamatos monitorozását, létrehozott egy oldalt, ahol megnézhetjük, hogy az egyes közösségimédia-platformoknak mekkora karbonlábnyomuk van. Május végéig pedig közösségimédia-mérést folytatnak, hogy megnézzék, átlagosan milyen arányban használjuk az egyes platformokat, és ebből eredően mekkora ezek karbonlábnyoma.
A Carbon.Crane weboldalán a 10 legtöbbet használt közösségimédia-felület használatából adódó karbonlábnyomunkat mérhetjük meg. Nincs más dolgunk, mint beírni, hogy naponta hány percen keresztül görgetünk az Instagramon, a YoutTube-on vagy épp a TikTok-on. A legszennyezőbbnek a TikTok bizonyult, hiszen egy órányi használat 57,6 gramm CO2e-t termel. Ez nagyjából annyi, mint egy 400 méteres autóút során egy benzines autó által termelt mennyiség.
A leginkább környezetbarát platform a Linkedin, amellyel ugyanennyi idő alatt csupán 28,2 gramm CO2e-t bocsátunk ki. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a TikTok videós tartalmai a legkevésbé fenntarthatóak, ezzel szemben a Linkedin hagyományosan szöveges posztokra épít. Az elmúlt időszakban azonban ezen a platformon is egyre több kép és videó jelenik meg, így várhatóan nőni fog ennek a platformnak a kibocsátása is. A TikTok-hoz hasonlóan kiemelkedően szennyező az Instagram is. Ha egy év minden napján egy órán át használjuk, ezzel két Budapest–Bicske közötti oda-vissza autóút kibocsátását termelhetjük meg teljesen észrevétlenül.
„Talán parányinak tűnhetnek a közösségimédia-csatornák egyórás használatra számított kibocsátási értékei, de elképesztően nagy felhasználói számokkal kell aztán megszorozni őket. Nem beszélve arról, hogy nézőként nem 60 percet szoktunk tölteni ezeken a felületeken. Szinte minden digitális karbonlábnyomot generáló eszköz esetében hasonló a képlet, ezért sem mindegy, hogy mennyi ideig, milyen eszközről és milyen beállításokkal – például felbontással – fogyasztjuk ezeket a tartalmakat. Legutóbb az UNICEF Klímahősök konferenciáján mértünk közösen a résztvevőkkel közösségimédia-karbonlábnyomot, pillanatokon belül eljutottunk a grammoktól a tonnákig” – zárta összegzését Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.
Fotó: Canva