10 évvel ezelőtt még Amerikában is aggályosnak találták a palagáz kitermelését, de azóta az európai export miatt sokszorosára nőtt az ára. Így máris kevesebb érvet hallunk ellene, pedig kitermelése többszörösen szennyezőbb, mint a hagyományos földgázé.

A palagáz és a földgáz gyakorlatilag ugyanaz az anyag. A közöttük lévő különbség abból fakad, hogy hol és hogyan helyezkednek el a föld mélyén. Leegyszerűsítve, a hagyományos földgáz az artézi vizekhez hasonlóan átszivárog a rétegeken, és ha egy záró geológiai réteghez ér, ott összegyűlik.

Ezzel szemben a palagáz nem gyűlik össze, hanem a föld mélyében lévő, szintén alacsony áteresztőképességű pala-alakzatok egészen kicsi, olykor mikroszkopikus méretű üregeiben, csatornáiban és hajszálereiben reked meg.

Palagáz- és palaolaj-forradalom

A 2000-es években új gázforradalom kezdődött, amely 2022-re rekordot döntött. Bár a palagáz a szakemberek előtt korábban sem volt ismeretlen, kitermelhetetlennek hitték, mivel nem állt rendelkezésre olyan technológia, amellyel hatékonyan és gazdaságosan ki lehetett volna aknázni. Az 1990-es években azonban döntő fordulat történt. Egy amerikai mérnök, George P. Mitchell, a rétegrepesztés atyja olyan eljárást fejlesztett ki, amely mindezt lehetővé tette.

Ez a hidraulikus repesztéses eljárás, amelynek során lefúrnak a gáztartó rétegbe, majd homokot és különböző vegyszereket is tartalmazó, hatalmas mennyiségű vizet szivattyúznak bele, amely megrepeszti a palaréteget. Az új eljárásnak köszönhetően lehetővé vált a palagáz kitermelése, amely az Egyesült Államok energiapiacára volt a legnagyobb hatással.

Amerikában érdekes a képlet. A világ egyik legnagyobb gázfelhasználója, de annak ellenére, hogy van nyersanyaga, korábban komoly importra szorult. Az elmúlt 15 évben azonban a helyzet megváltozott: Amerikának földgáztöbblete lett, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a földgáz árváltozása miatt a palagázt egyre inkább megérte kitermelni.

A másik, szintén Amerikának kedvező gazdasági átállás az, hogy a gázexport nem csővezetékeken történik. (Bár Kanada és Mexikó felé vannak gázvezetékek, a drágán kitermelt palagázt LNG tartályhajókon exportálják.) 2021 volt az első olyan év, amikor az LNG meghaladta a vezetékes exportot. A teljes kivitel 54%-át teszi ki a cseppfolyósított gáz, az USA összesen 39 országba szállít belőle.

A palagáz koránt sem érte meg mindig

A 2000-es évektől kezdve vannak hatalmas palagáz-beruházások, de 2020-tól 2021-ig veszteséges üzletnek számított. A palagáz-kitermelők az előző évtizedben összesen 300 milliárd dollár veszteséget hoztak össze. A koronavírus-járvány után, amikor újra emelkedni kezdtek a gázárak, beindult az üzlet. Az amerikai palagázszektor 2020-ban 16, 2021-ben 104 és tavaly már több mint 200 milliárd dolláros hasznot hozott. A 2022-es előrejelzés szerint a szektor az idei évre teljesen ledolgozza az évtizedes adósságát, és hatalmas beruházások indulnak újbóli palagázkutak létesítésére. Ez jó nagy pofon lesz a klímavédelmet illetően!

Európa is hatalmas gázkészleten csücsül

Az sem újdonság, hogy Európának is hasonlóan nagy palagáz- és palaolajkészlete van. Már az orosz-ukrán háború előtt is voltak próbafúrások Európa-szerte. Magyarországon a 2010-es évek elején fulladtak ki a fúrások a Makói-ároknál.

Az európai palagázkészlet becsült nagysága körülbelül 89 ezer milliárd köbméter, mely a 2021-es 400 milliárd köbméter körüli EU-s fogyasztással számolva több mint 200 évig tudná fedezni az EU felhasználását. Ebből Magyarország 813 milliárd köbméterrel részesedik, amely a 10 milliárd köbméter közeli éves hazai gázigény kielégítésére a 21. század végéig elegendő lenne.

Az Egyesült Államokban látottak alapján a kitermelés optimális körülmények között elvileg viszonylag rövid idő, pár év alatt is felfuttatható lenne, az európai helyzet azonban merőben eltér a tengerentúlitól, ezért itt több okból sem várható hasonlóan gyors és nagy eredmény.

Az európai szabályozás szigorúbb, sok országban egyenesen be van tiltva a hidraulikus rétegrepesztés. Nem véletlen, mert hatalmas szennyezéssel jár, és beláthatatlan környezeti kockázatokat hordoz magában.

Az óriási zajterhelés, a sok kút létesítéséből adódó földhasználati és tájképi változások, a felszín alatti vízkészletek elszennyeződése, illetve a repesztések által akár a felszínen is érzékelhető földrengések kockázatai a sűrűbben lakott Európában erősebben esnek a latba. Nem beszélve a kitermeléssel járó gázemisszióról vagy a felszínre hozott repesztő folyadék tárolási problémáiról.

Az orosz gáz még mindig klímabarátabb, mint bármilyen LNG

Ki kell mondani, mindennemű LNG sokkal károsabb a klímára nézve, mint az orosz vagy az oroszokéhoz hasonló konvencionális földgáz, főleg akkor, ha csővezetéken érkezik. Ha az LNG bődületes energiát felemésztő cseppfolyósítását és a szállítási lábnyomát nem is számoljuk, pusztán a kitermelés kétszer szennyezőbb, mint a hagyományos földgázkutak esetében.

Amíg Amerikának megéri, addig nem fontos a klímaváltozás

Az amerikai LNG-gáz átlagára 2022 utolsó negyedévében az USA-ban 8 dollár volt, míg Európában ugyanennek a gáznak az ára szállítás után már 60 dollár körül volt. A drágulás már a pandémia idején megkezdődött, aminek nagy lökést adott az orosz-ukrán háború, valamint az, hogy Európa szankcionálja, így önként elzárja magától az orosz földgázt.

2020 nyarán még nagyjából azonos áron lehetett hozzájutni az amerikai gázhoz, de a háború előszele, majd kirobbanása és az, hogy Európa lemondott a kiépített és olcsó orosz gázról, a kereslet és a kínálat klasszikus esete miatt felverte az amerikai LNG árát.

A palagázbányászat környezeti hatásai

Amerikában se volt mindig ennyire közkedvelt a palagáz. 2010-ben még Oscar-díjra is jelölték a Gasland című amerikai dokumentumfilmet, amely a palagázbányászat környezetromboló hatását mutatta be. Ezt a YouTube-on eredeti nyelven te is meg tudod nézni. Egyik ikonikus pillanata az, amikor az ivóvíz földgázzal való telítettsége miatt a csapból folyó vizet egyszerűen meggyújtják.

• Üvegházhatású gázok: Minden gázkút esetében van metánszivárgás, de a palagáznál ez hangsúlyosabb. Ez azt jelenti, hogy a földgázzal összehasonlítva a palagáz lábnyoma legalább 20 százalékkal nagyobb, és húszéves távlatban akár több mint kétszer akkora is lehet.
• Fokozott vízigény: Minden egyes repesztés 17 millió liter vizet igényel. Egy kútnál akár 10-szer is repeszthetnek, ráadásul egy kút 1–1,5 év múlva kimerül. Csupán egyetlen kútnál felhasznált vízmennyiség elegendő lenne 10 ezer európai lakos egy évi vízigényének kielégítésére.
• Vízszennyezés: A repesztőfolyadék nagy mennyiségben tartalmaz vegyi anyagokat. (Egyetlen repesztésnél több tonnányi mérgező anyagot használnak fel.) Ezt nem is lehet csak úgy kiengedni, tárolni és kezelni kell. De beszennyezheti a talajt és a rétegek közötti vízforrásokat is.
• Földrengések: A repesztéshez szeizmikus aktivitás is társulhat. Ezek általában vagy magához a repesztési eljáráshoz, vagy a használt repesztőfolyadék szennyvízkutakba fecskendezéséhez köthetők. A lakatlan amerikai gázvidékeken ez elhanyagolható probléma, de a magas népsűrűségű Európában már valós veszély.