A dél-amerikai kisipari aranyásók a mai napig egy ókor óta ismert eljárással nyerik ki az aranyat az ásványból. A folyamat során higanyt használnak, mely végül higangygőz formájában a levegőbe kerül, ezzel súlyosan szennyezve a környezetet.
A Nature Communications című tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint évente akár 1000 tonna higanygőz kerülhet a levegőbe világszerte. A legszennyezettebb területek az Amazonas-medence perui részén található esőerdők.
Kapcsolódó bejegyzések
Agrobányászat – Növényekkel a fenntartható bányászatért!
Tudtad, hogy a bányászaton kívül más módszerrel is ki lehet nyerni a földből az értékes fémeket? Az agrobányászat ipari növényekkel termeli ki az érceket a talajból.
Peruban a technológia segítségével eddig több mint 100 ezer hektárnyi területet változtattak holdbéli tájjá a bányászok. A Madre de Dios folyó mentén folyó kitermelés nyomait a Nemzetközi Űrállomásról is meg lehet figyelni.
A bányászat nyomai azonban nem csak a tájat teszik tönkre. A kutatók kimutatták, hogy a higany egy része a közeli tavakba és folyókba került, és felhalmozódott például az aranyásók és az őslakosok által fogyasztott halak szervezetében.
A már az ókori rómaiak által is ismert eljárás az arany higanyban való oldhatóságán alapul, és amellyel az aranyamalgám (Au2Hg3) állítható elő. Ahogy a Qubit írja, az amalgám leválasztása után az ötvözetet 360 Celsius-fokra melegítik fel, ezen a hőmérsékleten a higany elpárolog, és csak az arany marad vissza.
A kutatók szerint viszont sokkal több higanynak kellett a környezetbe jutnia, aminek eddig nem találták nyomát. A mostani vizsgálat során nem csak a kitermelési területeket, hanem a szomszédos, még ép erdőket is átfésülték. A talajból és a vegetációból vett minták elemzése után kiderült, hogy az érintetlennek gondolt vadon higanyterhelése 15-ször magasabb volt, mint az erdőirtásoké.
Az eredmények azt mutatják, hogy az esőerdők egyfajta higanyszivacsként működnek, a növényzet levelei pedig a levegőből is felveszik a gáznemű higanyt. A legnagyobb problémát viszont nem ez jelenti, hanem az, hogy a higany egy része az üledékben mikroorganizmusok közreműködésével metilálódik. A metilhigany azon kívül, hogy rendkívül mérgező, a táplálékláncba kerülve végül az emberekig is eljuthat. (Qubit)