A réticsík egykor sekély mocsarak, láprétek tömegterméke, népélelmezési cikk és a böjti étkezések gyakori vendége volt. Mára viszont számuk, nem függetlenül az ember természetátalakító tevékenységétől, erősen megcsappant. A különleges halfaj 2024-ben a Magyar Haltani Társaság szavazásán elnyerte az Év hala címet.
A réticsík élőhelyét a mocsaras, lápos, vízjárta területek illetve lassú vízfolyások és sekély tavak jelentik. Ezek egy jelentős része viszont a 19. századtól kezdődő folyamszabályozásokban és a mocsarak lecsapolása nyomán fokozatosan eltűnt, így a különleges hal populációi is összezsugorodtak. Mára nagy tömegben csak a Körösök vidékén maradtak fenn, ahol a körülmények még ma is ideálisnak mondhatók számukra. Korábban viszont az Alföld jelentős részén volt tömegével megtalálható; és meg is találták őket az elfogásukkal foglalkozó csíkászok.
Így néz ki a réticsík
A csík egy hengeres testű, kígyószerű hal, mely 20–40 centisre nő meg. Bőrét apró, barnás pikkelyek borítják, mintázatát pedig sötét és világos hosszanti csíkok adják – innen az állat neve is. Szája körül bajuszt visel, melynek tíz szála van.
A csíkászok mestersége igencsak különbözik a halászokétól: teljesen máshogy, és máshol dolgoztak, mint akik a nyílt vizekben élő halakra specializálódtak. Munkájukhoz vesszőből font varsákat használtak, melyek felé nádból készült gátak terelték a halakat. A nyári szárazságok idején viszont az sem volt példátlan, hogy ásóval és kapával indultak az emberek csíkászni.
Az éjjel aktív hal táplálékának zömét az apró fenéklakó állatok jelentik, mint a férgek, rovarlárvák vagy épp csigák, de a különböző növényi részeket is elfogyasztja. Életmódjától nem függetlenül alakul ki húsának erősen iszapos íze, melyet általában kerülni szoktak a halevők. Nem így a réticsík esetében, mely ezzel együtt is igen népszerű alapanyag volt, elsősorban a Húsvét környéki böjti időkben.
Tudtad?
Magyarországon öt csíkfaj őshonos: a réticsík mellett a kövicsík, a bolgár csík, a vágócsík, és a balkáni csík.
Népszerűségéhez hozzájárult elérhetősége is. Az állat különleges tulajdonsága, hogy oxigénszegény körülmények között is képes életben maradni. Ha kezd kiszáradni a feje fölül a mocsár, beássa magát a talajba, létrehozva egy vízzel telt üreget. Innen vergődik a felszínre levegőzni, hogy visszatérve tovább várja míg a nedvesség újra legyőzi az aszályt. Ezt az teszi lehetővé, hogy nem csak a vízben használható kopoltyúján keresztül képes levegőt venni: a hal által lenyelt levegőből az oxigént az emésztőrendszerében, egész pontosan a vérerekben gazdag utóbelében képes felvenni. E szuperképesség pedig nem csak a cserepesre szikkadt talajban jelenti a túlélést, de a fagyasztó- és hűtőberendezések előtti korban azt is lehetővé tette, hogy a csíkászok zsákmánya eljusson a távoli városok piacaira. Ehhez ugyanis nem kellett más, csak egy megfelelő tárolóeszköz, ami a szállításkor jellemzően a fahordó volt, és időnként némi friss víz a csíkoknak. Így akár hetekig életben maradtak az állatok, míg különféle receptek alapján elkészítve a tányérokra kerülhettek.
Kapcsolódó bejegyzések
A lápi póc és vizes élőhelyeink katasztrófája – Holnapután
Műsorunkban a hazai vizes élőhelyek előtt álló kihívásokról, a vízi ökoszisztéma roskatag helyzetéről és a lehetséges megoldási lehetőségekről beszélgetünk.
Persze a csíkot nem csak eladták, helyben is fogyasztották. Az igazi csíkszüret a tél vége felé, a farsang közeledtével volt, amikor a lápos területek lakói nagyszámban fogták a csíkot. Belőle számos fogást készítettek, igen népszerű volt például a káposztás csík, mely igen laktató egytálétel volt a hideg télvégi estéken. A csík viszont az előkelők asztaláról is visszaköszönt: a Czifray-féle 19. századi híres magyar szakácskönyvben például vajban rántott, és tejfölös kapormártással kínált változata volt megtalálható.
Bármennyire is ínycsiklandók a receptek, sajnos már nem fogjuk megtudni, hogy tényleg iszapos ízű-e a csík: a 2024-ben az Év halának választott különleges állat védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
A cikkhez felhasznált irodalom:
Harka Á. (2024): Az év hala 2024-ben: a réticsík – Az időjós ásott hal (Élet és Tudomány 79/4: 108–111.)
Körösök vidéke blog
Borítókép: canva.com
