Komoly összefüggés van a természet állapota, valamint a klímaváltozás és az embereket potenciálisan fenyegető kórokozók megjelenése között. Magyarországon is egyre inkább számítanunk kell arra, hogy új, akár ismeretlen fertőzésekkel kell szembenéznünk. Ezek egyik forrását a melegebb vidékekről érkező kullancsok jelenthetik. Holnapután című rádióműsorunk legújabb részében a kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozó biológussal, dr. Földvári Gáborral beszélgettünk.
Az adásban utánajárunk, hogyan kerülnek a potenciálisan fertőző kullancsok hazánkba. Megtudjuk, hogy a különféle fertőző betegségek megjelenése nem új keletű probléma, de ezek gyakorisága nő. Ez főleg annak köszönhető, hogy az ember egyre mélyebben hatol a természetbe, ahogy a városaink, a mezőgazdaságunk terjeszkedik, a több kontaktusból pedig több fertőzés is következik. A folyamatot ráadásul a klímaváltozás is katalizálja.
Dr. Földvári Gábor Ph.D. az Ökológiai Kutatóközpont Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területei a parazitológia, a felbukkanó kórokozók járványtana és ökológiája, a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók.
Vendégünk hangsúlyozza, hogy a kérdéses vírusok nem „valamiféle emberiség elleni szövetség, hanem a természet részei”. Mint ilyenek, nem feltétlenül kell küzdenünk azért, hogy visszaszorítsuk őket, sokkal inkább a megelőzés lenne a lényeges. A járványok kitörésekor az állatról emberre ugró kórokozók esetében egyébként a legtöbbször megfigyelhető, hogy az emberi tevékenység volt a fő mozgatórugó.
Az adás második felében áttekintjük, mit érdemes tudni a kullancsokról: hol találhatók, miként kapaszkodnak ránk, mire kell ügyelnünk. Azt is megtudjuk, hogy eltávolításuk nem orvosi művelet, egy mezei szemöldökcsipesszel is végrehajtható, és végre is kell hajtani; az sem baj, ha beszakad a feje.
A dr. Földvári Gáborral készített interjúnkat a kullancsokról ide kattintva olvashatod, alább pedig a denevérekről tudhatsz meg érdekességeket.
Kapcsolódó bejegyzések
Újonnan felbukkanó kórokozók: a denevérek mint a koronavírus és az ebola „gazdái”
Az emberiség végre fellélegzett a koronavírusból, gondolhatnánk, ám a veszély nem múlt el. Az emberi terjeszkedés nyomán bármikor előfordulhat, hogy nagy pusztításra képes kórokozókkal kerülünk kapcsolatba. Ezen terjeszkedések egyik legkockázatosabb területe a legutóbbi időkig még háborítatlan erdők és barlangok világa, hiszen olyan gazdafajokat és mikrobákat rejtenek, amikre nem vagyunk felkészülve. Dr. Földvári Gáborral beszélgettünk az újonnan felbukkanó kórokozókról és hogy Magyarország mennyire veszélyeztetett általuk.
