Vakvezető kutyákról már beszéltünk, de ők pusztán egy részletét képviselik az összefoglaló néven segítőkutyáknak nevezett nagy halmaznak. Nagy Lajos, az Aura Segítő Kutya Alapítvány kutyakiképzője vezetett be minket a segítő négylábúak világába.
Elmesélte, milyen teszten esnek át az újszülött kiskutyák, és miként függhet tőlük egy ember élete.
Kutyák már ezer éve a szolgálatunkban
A legősibb lelet, amely azt bizonyítja, hogy az ember háziasította a kutyát, és társként támaszkodott rá, 10 ezer éves. De annak is régre nyúlik vissza az eredete, hogy a négylábúak nem pusztán munkakutyák, hanem segítőkutyák is lehetnek.
A vakvezetés volt az első olyan feladat, amire megtanítottuk őket. Ennek hagyománya egészen az antik korba nyúlik vissza. A legkorábbi forrás, amely bizonyítottan egy vakvezető kutyát ábrázol, az 1. századból származik. A szóban forgó freskómaradvány a Pompei mellett szintén romba dőlt Herculaneumból származik. Hasonló jelenetet ábrázoló középkori kínai tekercs került elő az 1250 körüli évekből. Az 1750-es években a párizsi Vakok kórházában, a Quinze-Vingts-ben már szisztematikus vakvezetőkutya-képzés folyt.
Forrás: post.bark.co
A vakvezető kutyák képzésének az első világháború és a mustárgáztámadások megvakult áldozatai adtak nagy lökést. A háborúban németek és britek rendszeresítettek kutyákat. Ezek az állatok többnyire a sérültek helyéről és számáról adtak visszajelzést. A háború végeztével a megvakult hadirokkantak számára képezték át őket vakvezető kutyának. 1923-ban már kimondottan német juhászkutyákat képeztek erre a feladatra, akkora sikerrel, hogy a becslések szerint 1927-ben már 4000 német látássérült használt vakvezető kutyát. Ha jobban érdekel a vakvezető kutyák témája, ajánljuk előző cikkünket, melyben őket mutatjuk be. De a vakvezetők a segítőkutyáknak csak az egyik típusát képviselik, rajtuk kívül többfajta segítőkutya létezik.
Kapcsolódó bejegyzések
Fegyelem és alázat – Vakvezető kutyákról szakszerűen
Április 27-e a vakvezető kutyák világnapja. Ennek alkalmából sorra vettük, milyen ebek válhatnak vakvezetőkké, és hogyan képzik négylábú társainkat. Ha érzed magadban az affinitást, akár retriever kölykök hivatásszerű nevelője is lehetsz, így alapozva meg segítőkutyává válásukat.
Milyen típusú segítőkutyák léteznek?
A segítőkutya gyűjtőfogalom, amelybe összesen 6 kategória tartozik. Legismertebb a vakvezető kutya, de létezik mozgássérülteket segítő kutya, továbbá jelzőkutya is. Utóbbinak két csoportja ismert, a hallássérülteket segítő jelző és a rohamjelző, amelyek epilepszia és cukorsokk jelzésére szakosodnak. Illetve beszélhetünk még terápiás kutyákról és személyi segítőkutyákról is.
A terápiás kutyák a személyes vagy csoportos fejlesztéseket, oktatást segítik. A személyi segítőkutya végtére is egy terápiás kutya, akit egy személy szükségleteihez alkalmazkodva képeztek ki.
Hogy néz ki egy kutyás terápia?
A terápiában egy egész csapat dolgozik. A fejlesztő szakember lehet pedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, pszichiáter. Ő ismeri a terápiás csoportot. Hozzá kapcsolódik egy felvezető, aki ismeri a kutyát, és tudja, hogy az állat mire képes.
Az AURA szakemberei nemcsak gyerekkel foglalkoznak, hanem járnak pszichiátriára és idősotthonba is. Itt a demencia tüneteit segítenek enyhíteni az állatok.
Kinek lehet szüksége személyi segítőkutyára?
Tudományos kutatás igazolja, hogy ha elkezdünk simogatni egy kutyát, ez nemcsak az emberben, hanem az állatban is oxitocint szabadít fel. Ez a kötődéshez fontos hormon, továbbá megnyugtatja az embert, csökkenti a vérnyomást és a pulzust.
Pánikbetegeknek, értelmi sérülteknek, autistáknak, Down-szindrómásoknak segítség lehet egy ilyen állat. Ezek a kutyák elsősorban a gazda igényeire szabott fejlesztő feladatok ellátására vannak kiképezve.
Az autizmussal élők nehezen dekódolják más emberek érzelmeit, így szociális és emberi kapcsolatokat nehezebben tudnak kialakítani. Ám a kutyáknak egyszerűbb a kommunikációjuk, amit az autizmussal élők könnyebben megértenek, és a kutyák is nagyon érzékenyek rájuk. A kutya mellett jól tud fejlődni egy autista gyermek kommunikációja, és az ismeretlen helyzetekben megnyugtató fix pont számára az eb.
Ezentúl van, amikor a kutyát arra is kiképezzük, hogy a pánikrohamos gyereket megállítsa, és meg is nyugtassa. Tehát egyszerre érvényesül a védelem és a szeretet.
A rohamjelző kutyák többfajta rohamot előre tudnak jelezni, legyen ez epilepsziás vagy inzulinsokk. Ezt hogy tanulják meg?
Vegyük a cukorbetegeket! Náluk halálos rohamhoz is vezethet, ha leesik a vércukorszintjük. Ennek felismerésére a kutyák szaglását vesszük igénybe. Ezeket a kutyákat mindig egyénre képezzük. A betegtől kérünk nyálmintát akkor, amikor rossz a vércukorszintje. Ezzel a mintával pavlovi reflexet alakítunk ki.
Először egy jelzést tanítunk be a kutyának. Ez lehet ugatás, nyalogatás, pacsiadás, de lehet más is, amit a gazda igényel. Utána a nyálmintával megtanítjuk neki, hogy minden helyzetben felismerje a szagát. Annyira érzékeny lesz rá a kutya, hogy még alvás közben is felébred rá.
Első körben a kiképzőn tanítjuk be a szagfelismerést, majd a gazdinál is. Végül az állat már álmában is megérzi, ha alacsony az inzulinszint, és jelez. Bár erre nem képezzük a kutyákat, általában azt is jelzik maguktól, ha túl magas a vércukor szint.
Hogyan tudja az állat előre jelezni egy epilepsziás roham közeledtét?
Erre a tudomány még nem tud pontos választ adni. Arra képezzük a kutyát, hogy számtalan csatornán figyelje a gazdit. Hogy mennyit pislog, milyen a lélegzése, hogy változik a szaga. Az állat megszokja, hogy mi a normál helyzet, és az ettől eltérő helyzetben elkezd jelezni.
Fontos, hogy jó előre ki kell választani a gazdit. A kutyát 6 hetes korától már csak ő fogja látogatni, és oktatást kap, hogy hogyan is kell egy rohamjelző kutyát képezni és együtt élni vele. Aztán a mi segítségünkkel együtt képezzük és csiszoljuk össze a párost. Tehát a jelzőkutyákat és az egyéni segítőkutyákat már kölyökkoruktól a kiválasztott gazdik számára képezzük.
Hogy történik a segítőkutya kiválasztása?
2, 4, de maximum 10 napos korukban elvégezzük az első tesztet, ami alapján már lehet látni, hogy a kutya milyen feladatra lesz alkalmas. Majd 6 hetesen újra teszteljük, és ha alkalmasnak bizonyul, 8 hetesen már megkezdődik a kiképzés. Az első teszteléskor az újszülött kutyát kivesszük az alomból, és egyedül letesszük a földre. Másfél percig figyeljük, mennyire mászik el. Ezzel a mozgásigényét lehet meghatározni. Számunkra az az ideális, ha az állatnak kicsi a mozgásigénye.
Figyeljük a hangadását, azt, hogy mennyi idő múlva kezd el nyüszíteni az anyja után. Ebből az önállóságára lehet következtetni. A betanításhoz egy átlagos érték a megfelelő, mivel a túl önálló kutyát nehéz lenne irányítani.
Aztán beteszem az ujjam a szájába. Ezzel a szopóreflexét ellenőrzöm. Ha ez erős, akkor könnyen lehet majd jutalomfalatokkal motiválni.
Végül a fájdalomtesztre kerül sor. Kicsit megcsípjük, és attól függően, hogy mennyire hevesen nyüszít fel, meghatározható a fájdalomküszöbe. Ha ez magas, akkor mozgássérült-segítőnek, terápiás kutyának és személyi segítőnek is kiváló lesz. Ha ellenben alacsony, akkor érzékenyebb, így remek jelzőkutya válhat belőle.
Fotó: nlc.hu
Mely kutyafajták válnak be a legjobban?
A gyakorlat azt mutatja, hogy a retrieverek, azaz a lövés utáni vadászkutyák között több a segítőkutyának alkalmas példány. Őrző-védő és pásztorkutyákkal is szoktak foglalkozni, de köztük már lényegesen kevesebb a segítőkutyának való egyed.
Mi leggyakrabban labradorokkal dolgozunk. A fajtának jó a tenyészállománya, illetve gyakorlati előnye, hogy rövidebb szőrük miatt könnyebb tisztán tartani őket.
Mekkora az értéke ezeknek az állatoknak?
Egy személyre képzett segítőkutyának a betanítása – legyen akár jelző, akár mozgássérült-segítő – 1,5 év. A kiképzés nemcsak időt, hanem rengeteg szaktudást is igényel, így 3-3,5 millió forintra rúg egy segítőkutya ára. A mi egyesületünk évente 3-4 kutyát képez ki egyéni célra. Továbbá 26 aktív terápiás kutyánk van, akikkel csoportos fejlesztéseket végzünk. Ennek hála hetente 500–600 gyerek vesz részt kutyás órákon.
