Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársai egri esettanulmányukban arra mutattak rá, hogy az ültetvényekben alkalmazott metszési gyakorlat jelentősen befolyásolhatja az amerikai szőlőkabóca egyedszámát.
A kártevő 2006 óta van jelen Magyarországon, mára országszerte elterjedt, és a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésével komoly veszélyt jelent a szőlőművelésre. Mivel a kórokozó fitoplazma ellen közvetlenül jelenleg nem lehetséges védekezni, a kabóca állományának csökkentése kulcsfontosságú.
Kapcsolódó bejegyzések
Tüdőlövést kapott a magyar szőlő
Ostrom alatt állnak a magyar szőlők, a támadók pedig kíméletlenül kihasználnak minden mulasztást.
A vizsgálatokat az ÖMKi kutatói egy Eger melletti, rovarölő szerektől mentes Kékfrankos-ültetvényben végezték 2022 és 2025 között, két egymás mellett lévő parcellában. Az egyik területen a korábban elterjedten alkalmazott, ernyő jellegű művelésmód maradt meg, míg a másikon kordonkaros és rövidcsapos művelésmódra, metszésre tértek át 2022-ben. A kutatás első évében még nem mutatkozott különbség a két parcella között a kabócaszám tekintetében, azonban a következő években egyértelmű eltérés rajzolódott ki: az ernyő jellegű tőke-művelésmódú területen a 2023-as, 2024-es és 2025-ös évben is nagyobb kabócanépességet állapítottak meg a kutatók. Két évben ez a különbség statisztikailag is igazolható volt.
A háttérben húzódó okokat a tőkék felépítésének vizsgálata tárta fel. Az ernyő jellegű művelésű parcellában jóval több 2–3 éves tőkerész és nódusz marad a szőlőn; ezek a növényi részek különösen alkalmasak arra, hogy rajtuk a kabóca tojásai átteleljenek. Emellett gyakrabban maradtak a tőkéken sarjhajtások is, melyeket szintén nagyon kedvelnek a kabócalárvák. Összességében a vizsgált, nem optimális kialakítású, ernyő jellegű művelésű parcella tőkéin sokkal több áttelelésre alkalmas felület volt, mint a kordonos és rövidcsapos művelés esetében, ami jól magyarázza a szőlőkabóca megnövekedett egyedszámát az előbbi parcellában.
Kapcsolódó bejegyzések
Összefogott a vidék a szőlőültetvények megvédéséért
Az ország jelentős szőlőtermő térségeiben sikerült felismerni és eltávolítani a beteg tőkéket.
A növényvédő szerek palettájának folyamatos szűkülése és kiterjedt alkalmazásuk kedvezőtlen környezet-egészségügyi hatásai miatt a kabóca elleni védekezés során felértékelődnek azok az alternatív megoldások, amelyek kémiai beavatkozás nélkül képesek csökkenteni a kártevő egyedszámát. Ilyen lehet többek között a megfelelő tőkeművelésmód megválasztása és a metszés módja is.
A kutatók megfigyelései arra utalnak, hogy a metszés kivitelezése jelentősen befolyásolhatja az áttelelő kabócanépesség nagyságát. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a későbbiekben azonosítható legyen az amerikai szőlőkabóca számára legkedvezőtlenebb tőkeművelésmód, valamint az ilyen fitotechnikai fogások összessége. A kutatók addig is azt tanácsolják a szőlőtermesztőknek és a hobbikertészeknek, hogy különösen figyeljenek oda a metszés módjára, és semmiképp se hanyagolják el ültetvényeiket vagy hobbiszőlőjüket.
(ÖMKi)
Fotó: Canva