Egy új kutatás szerint a szarvasmarhák hangjának elemzése segíthet felismerni a stresszt, a betegségeket és a szaporodási állapotot. A mesterséges intelligencia a jövőben folyamatosan figyelheti az állatok jóllétét.
A haszonállatok megfigyelése hagyományosan emberi jelenlétet és tapasztalatot igényel, ami nagy állományok esetében időigényes és nehezen kivitelezhető. Egy friss tanulmány – amely az arXiv.com-on jelent meg – azonban arra mutat rá, hogy a szarvasmarhák keltette hangok önmagukban is értékes információkat hordoznak az állatok állapotáról, és ezek az információk mesterséges intelligenciával automatikusan elemezhetők. A kutatás középpontjában az úgynevezett bioakusztika áll, vagyis az élőlények által kiadott hangok tudományos vizsgálata.
Kapcsolódó bejegyzések
Így segítheti a mesterséges intelligencia a tehenészeket
A mesterséges intelligenciával működő rendszerek analizálják a teheneket, és segítik a gazdát, hogy egészséges állatokat neveljen.
A tehenek különböző hangokat adnak ki attól függően, hogy nyugodtak, stresszesek, fájdalmat éreznek, vagy éppen párzási időszakban vannak. Ezeket a hangokat az emberi fül gyakran nehezen különbözteti meg egymástól, de számítógépes elemzéssel jól elkülöníthetők.
A tanulmány szerzői egy nagy adatbázist hoztak létre, amely több száz, valós körülmények között rögzített tehénhangot tartalmaz. A felvételek különböző gazdaságokból származnak, és számos viselkedési helyzetet lefednek. Ez azért fontos, mert a mesterséges intelligencia csak akkor tud megbízhatóan tanulni, ha sokféle valós adat áll rendelkezésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Jönnek a klímabarát tehenek
Olyan klímabarát szarvasmarhák tenyésztésébe kezdtek, amelyek kevesebb metánt bocsátanak ki magukból.
Az összegyűjtött hangfelvételeket gépi tanulási módszerekkel elemezték. A rendszer megtanulta felismerni a hangok mintázatait, például azt, hogy mely hangok kapcsolódnak a stresszhez, a kommunikációhoz vagy a szaporodási viselkedéshez. A kutatás egyik fontos üzenete, hogy a hangalapú megfigyelés nem invazív, vagyis nem igényel az állatokra szerelt eszközöket vagy fizikai beavatkozást. Elég mikrofonokat elhelyezni az istállóban vagy a telepen, így az állatok természetes viselkedése zavartalan marad. Ez állatjóléti szempontból is jelentős előny.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a bioakusztikai megfigyelés nem helyettesíti az állatorvosi ellenőrzést vagy a gazda tapasztalatát, hanem ezeket kiegészíti. Egy ilyen rendszer korai figyelmeztetést adhat, ha egy állat viselkedése megváltozik, így a gazda hamarabb beavatkozhat, mielőtt komolyabb probléma alakulna ki. A tanulmány szerint a jövőben az ilyen „hallgatózó” rendszerek a precíziós állattartás fontos eszközeivé válhatnak. A mesterséges intelligencia segítségével a gazdák objektív visszajelzést kaphatnak az állatok állapotáról, és ez nemcsak a termelés hatékonyságának, hanem az állatok életminőségének a javításában is szerepet játszhat.
Fotó: Canva