Dr. Deborah Mielewski, a Ford fenntartható és fejlett anyagokat kutató részlegének senior műszaki vezetője a fejlett anyagokról tartott virtuális előadást a közelmúltban megrendezett SPE Automotive Composites konferencián.
A szakértő elmondta, hogy mára már a megújuló anyagok széles portfóliója érhető el, melyek segíthetnek az autóiparban csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, illetve ezek közül az új anyagok közül sok meghaladja a hagyományos műanyag kompozitok teljesítményét is.
-írta az autopro.hu
Mielewski szerint a Ford az elmúlt öt évben számos új anyagvizsgálatot indított el a cellulóz nanoszálakkal és szén-dioxid-tartalmú anyagokkal. Így a vállalat már több mint tíz különböző megújuló anyagot gyárt, köztük természetes szálerősítésű kompozitokat – például búzaszalmát, rizshéjat és faalapú cellulózszálakat tartalmazókat – amelyek meghaladják a hagyományos anyagok teljesítményét. A cég a környezetbarát alkotóelemek terén szerzett tudását a 3D gyártás területén alkalmazza.
Mielewski 2001-ben kezdeményezte a Fordnál a bioanyagok programját, és csapata elsőként mutatta be a szójaalapú habot, amely megfelelt a gépjármű ülésekkel szemben támasztott követelményeknek. A gyártó a szójaalapú habot először a 2008-ban piacra kerülő Mustangokban használta fel, azóta pedig minden Észak-Amerikában gyártott Ford modellben ezt az alapanyagot használják fel az üléspárnákban, az üléstámlákban és a fejtámlákban egyaránt.
Rengeteg forrásanyag áll rendelkezésre
A Ford kutatócsoportja azon dolgozik, hogy fokozza a fenntartható műanyagok használatát a járművekben. A cél, hogy csökkenteni tudják a kőolajfüggőséget, emellett új piacokat teremtsenek a mezőgazdasági termékek számára, illetve csökkentsék a járművek tömegét a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében.
Mielewski szerint rengeteg forrást kell figyelembe venni csak a természetes rostok területén is, amelyeket négy kategóriába sorolt – hagyományos természetes rostok (például kender cellulóz), erdei maradványok (például búza), újrahasznosított szálak (például szőnyegből, kartonból készült töltőanyagok) és ipari termékek (például lignin).
A szakértő elmondta, hogy minden természetes anyag lehetőségeit megvizsgálják – például a mandulahéj, dióhéj, garnélarákhéj, homárhéj összetételét – mert sok közülük kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Az alkalmazási területek sokszínűsége mellett pedig a környezet számára sem veszélyesek, nem szennyezik azt.
Kávéból járműalkatrész? Lehetséges!
Mielewski elmondta, hogy számára munkájának egyik legkedveltebb része, hogy sokan felkeresik az iparból ötleteik megvalósítása kapcsán. Hiába tűnik őrültnek valami, lehet, hogy rengeteg lehetőséget rejteget.
Tavaly év végén például a Ford együttműködött a McDonald’s-szal, hogy piacra dobja első, a kávészemek pelyvájával megerősített műanyag alkatrészét, a Lincoln Continental fényszóró házát.
A pelyva a bab kiszáradt héja, amely a pörkölés folyamán válik le, és amelynek évente több millió kilogrammját az élelmiszer- és italipar termeli. A pelyvát úgy alakítják át, hogy alacsony oxigénszint mellett magas hőmérsékletre hevítik, és műanyaggal, valamint egyéb adalékokkal kombinálják. Ezt követően pedig formálhatóvá válik az anyag.
A Ford szerint a pelyva kompozit megfelel a minőségi előírásoknak az olyan alkatrészek esetében, mint a fényszóró házak és egyéb belső és motorháztető-alkatrészek. Az így kapott alkotóelemek 20 százalékkal könnyebbek és 25 százalékkal kevesebb energiát igényelnek az öntési folyamat során. Emellett a pelyva-komponens hő tulajdonságai szintén jobbak, mint a korábban használt anyagoké – olvasható a SAE International oldalon.