Ha az idegen honos halfajok elterjedésének üteme nem változik, akkor az komoly csapást jelenthet a tó élővilágára. A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) minapi konferenciáján több előadó is felhívta a figyelmet a klímaváltozás és az élőhelyek pusztulása mellett az invazív fajok térhódítása jelenti a legnagyobb veszélyt az élővilágra.
Takács Péter a a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmagyarázta: az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják, eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, ezzel eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége. A szakember szerint a becslések azt mutatják, hogy 10 ezer bekerülő idegenhonos fajból egy-egy olyan akad, amely képes alkalmazkodni a környezethez, szaporodni is, és inváziós fajjá válik.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan szorítható vissza az invazív busa a hazai vizekből?
A robbanásszerűen terjedő hal jelenléte óriási ökológiai kockázatot jelent, rontja a vízminőséget és elfogyasztja az őshonos halak ivadékait is.
A hazai vizekben jelenleg 60 idegenhonos halfajt észleltek már, amely majdnem annyi, mint az őshonos fajok száma. Ezek jelentős része sügérféle, de a legjobban például a naphal (borítóképünkön) terjedt el, mely az elmúlt bő 100 év alatt benépesítette a Kárpát-medence vízrendszerét.
A szakember szerint a felmért magyar mintahelyeknek körülbelül már 80%-ka fertőzött idegenhonos fajokkal, főként a síkvidékeken. Az invazív fajok korábban elsősorban a gazdasági célú tavakból kerültek a természetes rendszerekbe, az elmúlt évtizedekben azonban már az otthoni akvarisztika is kivette a részét a probléma erősítéséből. A klímaviszonyok változásával a díszhalak egyre több helyen válhatnak túlélőkké, aminek egyelőre felmérni sem lehet a hatásait a rendszerre.
Takács szerint a Balaton elszigetelt rendszernek tekinthető térségünkben, azonban a vízgyűjtő területén több mint 200 halastó található, melyek az invazív fajok terjedésének legfontosabb kiindulópontjai. Míg 150 éve még több mint 30 balatoni halfaj volt ismert, addig mára ezekből 10 eltűnt. Ezzel párhuzamosan több idegenhonos faj viszont előretört. Balaton teljes vízgyűjtő területén 68 halfaj elődfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos. A leggyakoribbak – mutatva az országos trendet – az ezüstkárász, a kínai razbóra, és a naphal. Van ahol csak idegenhonos halakat lehet fogni. (Balatoni Futár/HírBalaton)