A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük, miközben egyre többen teszik le a voksukat a saját kiskertjükben is a vegyszermentes, ökológiai művelés mellett. Az elmúlt három évben hazánkban dinamikusan növekedett az bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmi értéke, és jó hír a tudatos vásárlóközönségnek, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a bio- és a nem bioélelmiszerek közötti árkülönbség – áll az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleményében.
Az ÖMKi elemzése szerint az ökológiai élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma Magyarországon egyenletes növekedést mutat a NIQ piackutató cég által mért termékkategóriákban. Európában 2022 és 2023 között 3%-kal nőtt a biotermékek forgalma, hazánkban ez a fejlődés ugyanezen időszakban elérte a 19%-ot. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy míg Európában 2023-ban évente átlagosan 66 eurót (kb. 25 ezer forintot) költöttek a lakosok biotermékekre, addig Magyarországon fejenként csupán 9 eurót (kb. 3600 forintot) áldoztunk bioélelmiszerre. 2024-re ez az összeg 10 euróra emelkedett.
Kapcsolódó bejegyzések
Egészségesebb a bio? – Egy tudományos vizsgálat megmutatja
Sok a különbség a bio és a szokványos között: más beltartalmi értékek jellemzik a bioélelmiszereket, igaz ez a zöldségtől a tejtermékekig mindenre.
Bio, öko, ökológiai, esetleg organikus?
Az a jó hírünk van, hogy bármelyik elnevezésű élelmiszert veszi le a vásárló a polcról, ugyanolyan fenntartható, környezetbarát és egészséges terméket kap. Az ökológiai gazdálkodásban előállított élelmiszerre ugyanis egyenértékű kifejezésként használjuk a bio, öko, ökológiai vagy organikus szavakat. Mindegyik elnevezés azt tükrözi, hogy a terméket az ökológiai gazdálkodás szigorú jogszabályi feltételei alapján állították elő, ellenőrizték és tanúsították.
Egészséges talaj, egészséges élelmiszer, egészséges élet – több mint vegyszermentesség
Az ökológiai gazdálkodás a világ egyik legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági formája, amely ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt. Alapelvei az ökológia, az egészség, a méltányosság és a gondosság, melyek egyszerre szolgálják a talaj, a növények, az állatok és az ember egészségét, összhangban az orvostudományban elterjedt „Egy egészség” (One Health) megközelítéssel. Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni, az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági rendszer, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és a természetidegen anyagokkal szemben. Az ökológiai növénytermesztésben például a kémiai növényvédő szerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák és a géntechnológiával módosított szervezetek helyett a gazdák agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmaznak. A kíméletes művelésformának köszönhetően az élelmiszer-termelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja. A bioterményekben jóval kevesebb például a növényvédőszer-maradvány.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől bio a bio?
Felcsillan a szemünk, ha egy termék bio, vagy organikus. De mitől lesz az? Miért drágább, és mi a különbség a bio- és az organikus termékek között? Összefoglaltuk a lényeget.
Az állattartásban az ökológiai gazdálkodók magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg, például biztosítják az állatok igényeinek megfelelő méretű istállókat, kifutókat, szabad területeket, és nem engedik meg az állatok csonkítását. Hormonkezelést nem, antibiotikum-kezelést pedig csak bakteriális fertőzés esetén gyógykezelésként alkalmaznak, vagyis rutinszerűen nem használnak antibiotikumot. A gyógyszerhasználat utáni várakozási idő pedig jóval hosszabb a szokványosnál. Az ökológiai gazdálkodással szembeni követelményeket – a gazdálkodási rendszerek között egyedülálló módon – európai uniós és hazai jogszabályok írják elő.
Az ökológiai élelmiszer-előállításnak a gyakorlataiból adódóan számos kedvező környezeti hatása van. Ilyen például – a szerves tápanyag-utánpótlás és a kémiai inputanyagok elhagyása nyomán – a talajminőség javulása, a biodiverzitás fennmaradása, valamint – a műtrágyák mellőzéséből adódóan – a vízszennyezés csökkenése. Ugyanebből adódik a bioélelmiszer-fogyasztás legfőbb egészségügyi pozitívuma is: kevesebb növényvédőszer-maradvány bekerülése az emberi szervezetbe. Klinikai vizsgálatok támasztják alá, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása révén jelentősen csökken az emberi szervezet növényvédőszer-maradványok általi terhelése, ami különösen a várandósok, a gyermekek és a betegséggel küzdők esetében bír nagy jelentőséggel.
Ellenőrzött, tanúsított, megbízható
A termékek „bio” vagy „öko” jelölését mindenhol a világon az élelmiszerláncért felelős hatóság vagy az általa akkreditált ellenőrző szervezetek tanúsítják. Hazánkban jelenleg két NÉBIH által akkreditált ellenőrző szervezet működik, de a piaci bővülésnek köszönhetően folyamatban van további két cég akkreditációja is. A szigorú előírásokból és a tanúsítási folyamatból adódóan az olyan nem ritkán használt kifejezések, mint a vegyszermentes, természetes, reform, natúr, kézműves, háztáji, de még az agroökológiai és a regeneratív termékjellemzők sem tekinthetők egyenértékűnek a „bio” vagy az „öko” jelöléssel.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha már marhát eszel, marhára nem mindegy, melyiket választod!
A kibocsátás-csökkentés egyik legjobb útja, ha leállunk a marhahús fogyasztásával. Ha viszont mégis eszünk, alaposan fontoljuk meg, milyen húst válasszunk!
Hazánk legkedveltebb biotermékei
Az úgynevezett hagyományos kiskereskedelmi pénzforgalmi adatok szerint itthon a legnépszerűbb biotermékek a biobébiételek. A hipermarketek, a szupermarketek és a diszkontok adatait összesítő (modern kiskereskedelem) felmérés pedig azt mutatja, hogy a biozöldségek és -gyümölcsök érték el a második legnagyobb értékesítési forgalmat.
A biobébiételek és -italok iránti kereslet évről évre nő, egyre több szülő tartja fontosnak a természetes és egészséges táplálkozást már csecsemőkortól kezdve. A biobébiételek forgalmi eladási értéke 2022 és 2024 között több mint harmadával, 6,4-ről 8,6 milliárd forintra nőtt. A szupermarketek és a drogériák továbbra is a legmeghatározóbb értékesítési pontok, miközben az online értékesítési csatornák szerepe dinamikusan erősödött (+53%), a legalacsonyabb árakon ugyanakkor a diszkontokban vásárolhatják meg e termékeket a fogyasztók.
A biozöldségek közül csiperkegombából, uborkából, répából, paradicsomból és hagymából vásárolnak a legnagyobb értékben a hazai fogyasztók. A biogyümölcsök között legnépszerűbb a citrom, a banán, a narancs, az alma és a mandarin. A friss bio zöldségnek és gyümölcsnek a legnagyobb része a diszkontáruházakban talál gazdára. A biodéligyümölcsök nemcsak azért szerepelnek az élen a biotermékek között, mert ellenőrzött, garantáltan fenntartható termelésből származnak, hanem azért is, mert héjukon nincs vegyszeres, például rovarölő szeres utókezelés. Elkülönítő csomagolásuk pedig megakadályozza a keveredést a nem biotermékekkel. A bioként jelölt citrom és narancs héjának fogyasztása ezért népszerűbb – összegezte az itthon leggyakrabban vásárolt zöldség- és gyümölcsféléket dr. Györéné dr. Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.
Az ökológiai gazdálkodás, valamint a bioélelmiszerek előállítása és fogyasztása nemcsak a jó minőséget garantálja, hanem olyan gazdálkodási formát jelent, amely szorosan összekapcsolódik a környezettudatossággal. Aki hazai bioélelmiszert vásárol, nemcsak a minőség mellett teszi le voksát, hanem hozzájárul az egészség- és környezettudatos fogyasztói szokások erősödéséhez, és a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez is.