Az űrkutatás eredményei számos területen hasznosulnak a hétköznapi életben – mondta Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amelyben Kapu Tibor űrhajóssal beszélgetett. Kapu Tibor arról beszélt, hogy a Hunor – Magyar Űrhajós Program valami sokkal hatalmasabbnak a kezdete, és ezen fognak dolgozni.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a YouTube videómegosztó portálon és a már a TikTokon is megjelenő podcast-műsorában az űrhajósok felkészítéséről, az űripar hétköznapi felhasználásáról és Kapu Tibor űrállomáson végzett kísérleteiről beszélgetett vendégével.
A kiválasztási folyamatot 247 űrhajósjelölt kezdte el, 14 hónap után négyen maradtak, ők újabb 14 hónapos alapkiképzésen vettek részt, majd ketten utaztak az egyesült államokbeli Houstonba, ahol még egy egyéves képzés, felkészülés várt rájuk – mondta el Kapu Tibor.
Áder János kérdésére a magyar űrhajós mesélt arról, hogy a felkészülés legvidámabb pillanatai azok voltak, amikor Kecskeméten, a Gripen vadászgépes tesztrepüléskor nem találtak megfelelő sisakot az űrhajósjelölt számára a széles orra miatt, ezért egy centimétert le kellett vágni a sisakból, hogy beleférjen. A legfélelmetesebb pedig az volt, amikor egy műrepülőgépet kellett kihozni „röpképtelen helyzetből”. Életveszélyes helyzetben azonban nem volt.
Kapu Tibor elmondta, hogy a felkészülését segítette egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem, műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem, az izolációs gyakorlatok során a Terrorelhárítási Központ, a Gripenekkel végzett gyakorlatokon és a szárazföldi, illetve a vízi túlélőkiképzéseken a Magyar Honvédség.
Rengeteg szakember foglalkozott velünk a három és fél év alatt, ami nagyon gondos kooperációt is igényelt – tette hozzá.
Áder János beszélt arról, hogy az űrkutatás eredményei a hétköznapi életben számos területen hasznosulnak, ilyen például az élelmiszerek liofilizálása, azaz fagyasztva szárítása, aminek során a gyümölcs elveszti súlyának 80 százalékát, de megtartja tápértékének 98 százalékát. Szintén az űripar fejlesztette ki a vezeték nélküli fejhallgatót, amelyet Neil Armstrong használt először 1969-ben, a holdra szálláskor. De ilyen fejlesztés volt a karc nélküli szemüveglencse is.
Kapu Tibor elmondta, hogy a liofilizálás a többi között azért fontos, mert minden egyes gramm elszállítása az űrbe nagyon költséges. De a csecsemőtápszert, illetve a kezdetben az űrruhákban, de ma már a futócipőkben is használt memóriahabot is a NASA fejlesztette ki az űrhajósok számára. Az útba mart, folyadékot elvezető mélyedéseket az űrrepülőgépek leszállásához fejlesztették ki, ahogy a számítógépes egeret a NASA földi irányítóközpontja számára.
Az űrrepülés során a négy űrhajós összesen 60-féle kísérletet végzett el, ebből 25 volt magyar, és folyamatban van további 5 olyan magyar kutatás, amely szintén az űrrepüléshez kapcsolódik – tette hozzá.
A magyar űrhajós kitért arra is, hogy vizsgálták a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait is. Vizsgáltak viharjelenségeket, a felhők felülről látható fényjelenségeit. Létezik felfelé törekvő, „hidegplazmás”villám is, az úgynevezett „vörös lidérc”, amely akár 100 kilométer hosszú is lehet. S volt olyan, az okostelefonok gyorsulásérzékelőjéhez kapcsolódó kutatás is, amelynek eredményei segíthetik a GPS nélküli helymeghatározást, ami létfontosságú lehet olyan helyzetekben, ahol a GPS nem használható, például barlangi mentések során – ismertette.
Áder Jánosnak arra a felvetésére, miként folytatódhatnak ezek a kutatások, s általában a magyar űrprogram, Kapu Tibor azt mondta:
Szerinte a Hunor program egyik legnagyobb eredménye az, hogy sok magyar szakember bevonásával valósul meg, akiknek az ötleteit sikerült az űrkutatásba integrálni, és ennek köszönhetően nagy kihívásokkal küzdhettek meg, fejleszthették kompetenciáikat.
Az eddigi kísérletekre alapozva pedig „rengeteg olyan ötlet képződik majd a magyar leleményes fejekben, amelyekre később tudunk támaszkodni” – fogalmazott.
