Januártól az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere mellett teljesen új elemmel bővül a lakossági hulladékgazdálkodási rendszer, elindul a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok szelektív gyűjtése is. Az első fázisban 14 település lakói dönthetnek úgy önkéntesen, hogy részt vesznek benne. Az új rendszer legfontosabb elemeit a MOHU hétfői háttérbeszélgetésén osztotta meg Pethő Zsolt, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az új szolgáltatás látványos és kézzelfogható lesz, míg hatása több területre is kiterjed majd.

Rengeteg élelmiszer- és zöldhulladék keletkezik

Korábbi kutatások szerint Magyarországon legalább 320–380 ezer tonna könnyen és gyorsan lebomló konyhai hulladék kerül a kommunális gyűjtőkbe, illetve egy része a csatornába, sőt sajnos a szelektív hulladékok közé. Ez hatalmas mennyiség, amit külön gyűjtve többféleképpen is hasznosítani lehetne. A biogázerőművek például energiát és a mezőgazdaságban felhasználható, tápanyagban gazdag trágyát állíthatnak elő belőle. Ehhez csak annyi kell, hogy a lakosságtól szervezetten össze tudjuk gyűjteni; az új rendszerrel épp ez a cél. Az előzetes várakozások szerint az indulás évében 14–16 ezer tonna szerves hulladék begyűjtése lehet reális célkitűzés.

Kapcsolódó bejegyzések

Összeszedtük, mit kell tudni a hamarosan startoló palackvisszaváltásról!

Januárban indul itthon is az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer, mely hatalmas változást hoz a hazai hulladékgazdálkodásban.

A MOHU az első fázisban 14 városban 460 ezer ember számára teszi elérhetővé az új szolgáltatást. Fontos megjegyezni, hogy a következő időszak nemcsak a lakosság, de a szolgáltatók számára is tanulási időszak lesz. Bár a MOHU több nemzetközi példát is megvizsgált, ezekből általános következtetést nem lehet levonni, a gyakorlatban fog kiderülni, hogy az emberek hogyan gyűjtik a szerves hulladékot, mennyire „tiszta” a begyűjtés, és egyáltalán milyen arányban vesz részt benne a lakosság. Utóbbi azért is kérdéses, mert az új rendszer nem kötelező, hanem önkéntes alapú, és plusz díjjal sem jár.

2024-ben – első körben a társasházi övezetekben – a következő városokban kezdik működtetni a rendszert: Budapesten (a XI. és a XXI. kerületben), Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, Szolnokon, Kecskeméten, Cegléden, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagykanizsán, Tatabányán, Kaposváron, Gyulán és Békésen.

Az indulás azért sem lehet ennél szélesebb körű, mert az említett hulladékmennyiség kezeléséhez egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitású infrastruktúra. Pethő Zsolt szerint a bővítésnek és a rendszer további kiterjesztésének kéz a kézben kell járnia. A tervek szerint 2025-ben már 1,5–2 millió lakost érnének el, de a pontosabb menetrend kialakításához szükség lesz az első fázis tapasztalataira is. A városok kiválasztásánál a már működő biogázerőművek elhelyezkedését és kapacitását vették alapul.

Így működik majd a rendszer

Az önkéntesen csatlakozó háztartások egy-egy 5 literes, zárható fedelű konyhai gyűjtőedényt kapnak. Ennek sajátossága, hogy szag- és kifolyásmentes, kialakításánál és méreténél fogva pedig könnyen kezelhető. A gyűjtőket a társasházak számára kiosztott 120 literes barna kukákba kell majd üríteni. Az összegyűlt hulladékot a megszokott módon szállítják majd el: a ház elé kihúzott kukákat meghatározott napokon a szolgáltató üríti. Ezek a kukák ugyancsak zártak lesznek, a szag benn-, a rovarok és a rágcsálók kint tartásáról pedig kettős gumiperem és plusz záróelem gondoskodik.

Mit szabad, és mit nem szabad a gyűjtőbe helyezni?

A rendszer a biogázerőművek technológiai sajátosságai miatt jóval megengedőbb, mint a kerti komposztáló. Ennek megfelelően a begyűjthető és hasznosítható hulladékok köre is tágabb. A komposztálás kapcsán megszokott konyhai zöldhulladékok, valamint a kávézacc, a tojáshéj és a teafű kiegészül például a főtt ételmaradékokkal, a pékárukkal, illetve a feldolgozott élelmiszerek maradékaival. Hús- és tejtermékek is gyűjthetők, egyedül arra kell figyelni, hogy csontok, valamint csomagolóanyagok, különösen üveg- és fémhulladékok ne kerüljenek a gyűjtőbe. Utóbbiak csoportjába a biológiailag lebomló vagy épp komposztálható csomagolások is beletartoznak.

Minden olyan szerves hulladékot, amit eddig külön lehetett gyűjteni, ezután is a megszokott módon gyűjtünk. Ilyen például a kerti zöldhulladék, amit továbbra is zsákokba gyűjthetünk, bár ehelyett érdemesebb a kerti komposztálást választani. Ugyanígy a használt sütőolaj és zsiradék gyűjtése is – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – továbbra is az erre a célra kialakított gyűjtőpontokon zajlik.

A témáról szó volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó szakmai előadásai között is. Sőt az eseményt megnyitó beszélgetésen Áder János és Hernádi Zsolt is sok szót ejtett az újrahasznosítás fontosságáról, a körkörös gazdaság szerepéről, és alternatív energiaforrásokról, mint amilyen a biogáz is lehet. Az erről szóló cikkünket az alábbi linkre kattintva olvashatod.

Kapcsolódó bejegyzések

Hernádi Zsolt: Én is ebből éltem diákkoromban

A MOL-nak két fő feladata van: legyen földgáz a háztartásokban, és legyen benzin az autókban. Ezek mellett vállalják zöldcéljaikat is.