A kutyák érzékszerveiről van pár tévhit a fejekben, például a hamis színvakság. Azonban négylábú barátainknak van egy hatodik érzékszervük is. Ha már ilyen összetett állatok, segítünk pár jelzésüket megfejteni.
Kevés a pontos bizonyíték, de valószínű, hogy a kutya az első háziasított vadállat. A háziasítás kezdetét viták övezik, de általában 10.000–100.000 évvel ezelőttre teszik. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutyaállkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a háziasítás egyszerre több helyen párhuzamosan ment végbe.
Fotó: Canva
Páratlanul fejlettek az érzékszerveik
Azt mindenki tudja, hogy a kutyák szaglása kivételesen jó. Egészen pontosan 40-szer annyi szagreceptoruk van, mint az embernek, tehát az érzékelésük összehasonlíthatatlanul fejlettebb a miénknél.
Kapcsolódó bejegyzések
A fenntarthatóságból a kutyákat sem lehet kihagyni!
Egy kaliforniai, fenntartható dizájnnal foglalkozó tervezőstúdió minden kutyák álomólát építette meg, környezetbarát anyagok és zöld technológiák felhasználásával.
Nem, a kutyák nem színvakok!
Tévhit, hogy a kutyák színvakok, sőt, kifejezetten fejlett a látásuk, csak „vadászatra van optimalizálva”. Ez azt jelenti, hogy a mozgást érzékelő receptoraik vannak túlsúlyban, ennek hála, még félhomályban is jól látnak, és kiválóan érzékelik a mozgást. Ám az éjszakai látásnak evolúciós ára volt. Mivel kevesebb színérzékelő receptor kapott helyet, emiatt valóban tompábban látják a színeket, a zöld és a vörös árnyalatok különbségeit nem érzékelik annyira, de távolról sem színvakok.
Szemeik távolabb helyezkednek el, emiatt szélesebb perspektívát fog közre a látóterük. A távolabb ülő szemek a mélységet és a messze lévő tárgyak részleteit kevésbé jól észlelik.
Hallásuk is élesebb, képesek akár a 75 000 Hz-ig terjedő tartományban lévő hangokat is meghallani, míg az emberi fül tudománya megáll a 23 000 Hz-nél. De az orr és a fülek esetében is befolyásoló tényező a fajta. A nagy, elfordítható, felfelé álló fülek gazdái lényegesen jobban hallanak, mint a lelógó fülű példányok.
Egyedül az ízlelésben nyomjuk le a kutyákat, ugyanis 6-szor kevesebb ízérzékelőjük van, mint az embernek, de a 4 alapízt így is képesek megkülönböztetni.
Tudtad, hogy a kutyák a szőrükkel is érzékelik a tapintást?
A kutyák bőrén található szenzoros idegrostok egy része a szőrtüszőkhöz kapcsolódik, így a bundájukon az apróbb érintéseket is megérzik. Ezenkívül a szemük körül, az áll alatt és a pofákon további speciális szálak vannak, amelyek tovább növelik az érzékenységet.
Fotó: Canva
A kutyák hatodik érzéke
Négylábú barátaink nemcsak az öt alapérzékre támaszkodnak. Szájpadlásuk felett foglal helyet egy apró kis szerkezet, amelyet Jacobson-szervnek vagy vomeronazális szervnek neveznek, és a feromonok felismerésére szolgál.
A kutyáknak nagyobb a bizalmuk az emberek iránt, mint a fajtársaik iránt
A kutya az egyetlen olyan állat, amely nagyobb bizalommal van az ember, mint a saját fajtársa felé. Ha semleges közegben egy kutya mellé helyezünk egy szintén semleges kutyát és egy embert, a kutya az emberhez megy oda, vele akar kapcsolatot kialakítani. Ismerve ezt a bizalmat és a különleges érzékszerveket, segítünk, hogy jobban megértsd a kommunikációjukat.
Így fordítsd le a 7 viselkedést!
Hátsó lábra állás: Leginkább azért teszik, hogy kifejezzék a szeretetüket, mint mi az öleléskor. Fajtársaikkal szemben pedig a játékosságot jelzik. Amíg nem morognak, nincs baj.
Ásítás: A kutya ásítása összetett kommunikációs jel. Ha egymás után többet ásít, ez a behódolás jele, mutatja, hogy biztonságban érzi magát melletted. Az egyszeri ásítás ezzel szemben jelentheti a stresszt, az idegességet vagy a várakozást. Lehet, hogy te is megfigyelted, hogy séta előtt ásít egyet. Ezzel tartja kordában az izgatottságát, mert nagyon várja a sétát.
Kapcsolódó bejegyzések
Állat és ember kapcsolatának csodája: vakvezető kutyák kiképzése – Interjú
Komondi Piroskával, a miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola egyik alapítójával beszélgettünk.
Apró fejbiccentés: Előfordulhat, hogy picit megdönti az eb a fejét, mikor a gazda beszél hozzá. Ez a figyelem jele, igyekszik úgy tartani a fejét, hogy minél jobban hallja a gazdi szavait.
Orr nyalogatása: Az is előfordulhat, hogy a kutya csak lenyalja az ételt az orráról, de ez sokszor a bocsánatkérés jele. Legtöbbször akkor csinálja, ha rossz fát tett a tűzre, és a gazdi éppen dorgálja. Vegyük ezt őszinte bocsánatkérésnek.
Has mutatása: A tisztelet és az alázat jele. Ezzel mutatja, hogy megadja magát, bízhatsz benne, nincsenek támadó szándékai. Sokszor játék közben is mutatják egymásnak a hasukat, ez szintén azt mutatja, hogy nincsenek támadási szándékaik.
Fenék húzása: Ez betegség jele. Viszket, kellemetlen a végbelükben lévő megtelt bűzmirigyük. Ezért igyekeznek üríteni. Szerencsére az állatorvos könnyedén tud rajta segíteni. (De ha gyakorlott vagy, és ismered a kutyád, egy gumikesztyűben te is ki tudod nyomni a bűzmirigyét.)
Farok a magasban: A farok fontos kommunikációs eszköz, mely finom változásokat is megmutat. Szabály, hogy ha a hátánál magasabban van a kutya farka, akkor boldog kutyával van dolgunk. Ha felfelé merevedik, akkor izgatott. Ha csak lógatja, vagy a lábai közé húzza, akkor fél.
Kizárólag a felelős állattartás fenntartható. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó kiemelten foglalkozott.
Kiemelt kép: Canva
