Több mint 30 éve működik Hortobágyon a Madárkórház. Ez idő alatt több tízezer madarat gyógyítottak meg, és adták vissza a szabadságukat. A Petőfi Rádión, illetve a Greendex podcast-felületein hallgatható Holnapután című műsorunk aktuális vendége dr. Déri János, az intézmény alapító igazgatója volt.

A doktor mesélt a kezdetekről és a Madárkórház jelenéről, a vadmadarakra leselkedő veszélyekről, arról, hogy mit kell tennünk, ha sérült madarat találunk, és arról is, hogy mit lenne érdemes megtanulnunk szárnyas barátainkról.

Dr. Déri János a ’80-as évek közepétől dolgozik állatorvosként a Hortobágyon. Akkoriban még nem a vadmadarak mentése és gyógyítása határozta meg a mindennapjait, aztán ahogy mondja, ez a küldetés lépésről lépésre bontakozott ki, míg a 1990-es évekre megszületett a Madárkórház. Nem volt egyszerű a kezdet: az Állatorvosi Egyetemen még nem tanították, hogyan kell bánni a vadmadarakkal, így az indulás egyben tanulási folyamat volt, amely során többen segítették a doktort.

Ahogy Déri mondja, mára odáig jutottak, hogy egyszerre akár 2-3 ezer madár is gyógyul a hortobágyi kórházban, és az ország több mint 70 pontján, minden megyében vannak önkénteseik, akiket lehet riasztani, ha bajba került madárral találkozunk. Hogy mekkora a feladat, azt jól mutatja, hogy vannak olyan időszakok, amikor naponta közel 100 madár érkezik hozzájuk, az eddigi rekord 96 sérült szárnyas volt egyetlen nap alatt.

Kapcsolódó bejegyzések

„Amikor a madarakért aggódom, az emberekért aggódom!” – Podcast

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével, Orbán Zoltánnal beszélgettünk a költöző madarakról.

De miért van ennyi sérült madár?

Déri doktor az adásban elmondja, hogy a madarak döntő többsége jellemzően három módon szerezheti a sérüléseit. Ezekben csupán az közös, hogy mind emberi eredetű, civilizációs ártalom. A legnagyobb veszélyt a lakott területen kívüli, úgynevezett középfeszültségű vezetékek jelentik. Amikor egy madár felül a drótra vagy az oszlopra – még akkor is, ha szigetelt vezetékről beszélünk – jellemzően halálos áramütés éri. Ha szerencséje van, és magát az áramütést túléli, akkor még mindig nincs biztonságban, hiszen az oszlop alá zuhanva, kábultan ki van téve a ragadozók jelentette fenyegetésnek, de ha magához térve elrepül, még mindig nincs túl a nehezén. Ahol az áram megcsapta a madarat – jellemzően a lábán vagy a szárnytövén – néhány napon belül elkezdenek elhalni a szövetek, ami további sérülésekhez és akár végleges rokkantsághoz vezet.

A doktor szerint egymillió körüli az ilyen, úgynevezett középfeszültségű villanyoszlopok száma hazánkban, melyek közül 600 ezer van olyan természetközeli területen, ahol a vadmadarak gyakrabban fordulnak elő. Szolid becslések szerint is napi több ezer madár leli halálát ezeken a helyeken.

A másik nagy problémakört a véletlen, illetve a szándékos mérgezések jelentik. Ezek egy része a mezőgazdasági kemizáció eredménye, például különböző patkány- és pocokirtó szerek szakszerűtlen alkalmazásának következménye. Sajnos azonban sok a szándékos mérgezés is, ilyenekről mi is írtunk többször. Ezekben az esetekben gyakran olyan mérgeket használnak, melyek régóta tiltottak, puszta birtoklásuk is bűncselekménynek számít. Végül pedig meg kell említeni a közlekedési baleseteket, amikor a madarak járművek elé kerülnek, és így szereznek komolyabb sérüléseket. Az adásban szó esik még a puskával és a csapdával okozott sérülésekről is, ám ezek száma arányaiban jóval elmarad az előbbi kategóriáktól.

Újra kell tanulni a vadon szabályait

Az adásban a doktor elmeséli, hogyan zajlik a madarak rehabilitációja. Nem elegendő „csak” meggyógyítani a madarakat, az is fontos, hogy ne szelídüljenek meg, ne veszítsék el a vadonbeli túléléshez szükséges ösztöneiket. Ezt úgy oldják meg a Madárkórházban, hogy a madarakat képességeiknek, illetve állapotuknak megfelelően mindig folyamatosan költöztetik egyik röpdéből a másikba. Az a madár, amelyik az egyik helyen már domináns volt, a következő helyen újra a tápláléklánc aljáról indul, így pedig folyamatosan küzdenie kell a pozícióért. Ez garantálja azt, hogy mire eljön a szabadon engedés ideje, már a természet zord körülményei között is meg tudja állni a helyét. Sőt, ahogy Déri doktor meséli, arra is megtanítják a madarakat, hogy a fent említett veszélyforrásokat elkerüljék: a távvezetékeket például villanypásztorral szimulálják.

Te is lehetsz madármentő!

Az adásban szó esik arról, mi a teendőnk, ha sérült madárral találkozunk: érdemes azonnal értesíteni a Madárkórházat, és befogni a madarat. Erre a legjobb egy papírdoboz, melyben a madár biztonságban van, és meg tud nyugodni, amíg szakértő kezekbe kerül. Az intézmény önkéntesei és a szakemberek akár az ország másik végéből is megoldják a szállítást, ha sürgős az eset, a kisebb sérüléseket pedig a helyi állomásokon is el tudják látni.

A doktor arról is beszél, hogy szívesen fogadnak önkénteseket, akik akár kétkezi munkával, akár más módon tudják segíteni a munkát. Legalább ilyen fontos viszont, hogy mivel semmilyen állami vagy önkormányzati támogatásuk nincs, szívesen fogadnak anyagi és tárgyi támogatást is, valamint a Madárkórház hátterében álló alapítványnak az adó 1%-át is fel lehet ajánlani. A havonta megjelenő Pusztadoktor című, ingyenesen elérhető újságban beszámolnak az aktuális feladataikról, de ugyanitt a támogatási formákról is információt szerezhetünk.

Borítókép: facebook.com/madarpark