Augusztus folyamán 26 elhullott fehér gólyát találtak a szakemberek a középfeszültségű oszlopsor közelében a kecskeméti regionális hulladéklerakó felé vezető út mentén. Az eset egy régóta húzódó madárvédelmi problémára hívja fel újra a figyelmet.
Az elektromos vezetékek számos védett és veszélyeztetett madárfaj számára jelentenek kiemelkedő veszélyforrást, ezért évek óta zajlik együttműködés az áramszolgáltató cégek és a természetvédők között. Fontos mérföldkő volt a 2008-ban megkötött Akadálymentes Égbolt Megállapodás. Ennek keretében az érintett vállalatok önként vállalták, hogy amennyire csak lehetséges, enyhítik a védett madarak áramütésének, illetve vezetéknek ütközésének a problémáját.
Rengeteg madár esik áldozatul
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2003-ban kezdte el monitorozni az áramütés következtében elpusztult madarakat. 2017-ig több mint 90 faj 4810 áramütést szenvedett egyedét jegyezték fel, melyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 250 millió forintot.
2018 óta az MME a lakosságot is bevonva gyűjti az adatokat az áramütésben elpusztult madarakról. Ha ilyennel találkozunk, mindenképp készítsünk fotót, és az MME űrlapjának kitöltésével jelezzük az esetet! Ezeket az adatokat az egyesület rendszeresen összesíti, majd eljuttatja a hatósági feladatot ellátó megyei kormányhivatalokhoz. Ezzel párhuzamosan az érintett nemzetipark-igazgatóságokat és áramszolgáltatókat is tájékoztatja azt kérve, hogy tegyenek lépéseket a bizonyítottan madárpusztulást okozó, különösen veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakításáért.
A valós számok jóval magasabbak lehetnek, mint amiről tudunk
Az MME szerint a feljegyzettnél jóval magasabb lehet az elpusztult madarak száma. Figyelembe véve a hálózat hosszúságát és az oszlopok számát, valamint azt, hogy a madártetemek akár pár órán belül eltűnhetnek a vezetékek alól, az MME háromféle becslést fogalmazott meg.
Minimum 30 ezer, középértéken 170 ezer, a legborúlátóbb becslés szerint pedig akár 500 ezer is lehet az évente elpusztuló madarak száma.
Régóta ismert és jelentős természetvédelmi problémával állunk tehát szemben, melyért leginkább a középfeszültségű elektromos hálózatok a felelősek. „A halálos áramütés akkor következik be, amikor az oszlopra ülő madár két vezetéket, illetve egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet (pl. kereszttartó kart) egyidejűleg megérint. Ilyenkor a testén halad keresztül az áram, aminek következtében azonnal elpusztul, vagy súlyos sérülést szenved” – írja közleményében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.
Kapcsolódó bejegyzések
Biztonságosabb repülést a madaraknak
A MAVIR Zrt. nagyszabású nemzetközi programhoz kapcsolódott, mellyel igyekeznek megvédeni a madarakat a nagyfeszültségű távvezetékek által okozott balesetektől.
A probléma nem csak a gólyákat érinti. Ragadozómadarak, szalakóták és varjúfélék is rendszeresen áldozatul esnek, de kis testű énekesmadarak is gyakran halnak meg áramütés következtében. Az MME 2020-as adatai szerint mintegy 160 fehér gólya lelte halálát a felsővezetékek miatt. Az összes feljegyzett eset 54%-át a fehér gólya, az egerészölyv és a vörös vércse pusztulása teszi ki.
Túl sok a szigetelés nélküli felsővezeték
Csak a mostani elhullásban érintett MVM Démász Áramhálózati Kft. területén mintegy 12 ezer kilométer hosszúságú középfeszültségű hálózat van, országszerte pedig közel 100 ezer kilométernyi. Ezek nagy része még olyan típustervek alapján készült, melyek veszélyt jelentenek a madarak számára. Bár az áramszolgáltató pozitív hozzáállását jelzi, hogy a KNPI jelzése nyomán gyorsan döntést hoztak az érintett hálózati szakasz átalakításáról, az is nyilvánvaló, hogy ezzel még távolról sem oldódott meg a probléma.
Az áramszolgáltatók segítenek, de …
Sajnos a kis- és középfeszültségű hálózat átalakítása, szigetelése, a madarak számára biztonságossá tétele nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Történek ugyan lépések a szolgáltatók részéről, sőt sokszor a természetvédőkkel és a nemzeti parkokkal együttműködve innovatív megoldásokat vetnek be, néha azonban a kecskeméti esethez hasonló tömeges elhullás szükséges ahhoz, hogy az érintettek cselekedjenek. Nem lehet egyoldalúan a szolgáltatókat okolni a helyzet miatt, hiszen a beavatkozás igencsak költséges, illetve az élővilág védelme csak a legutóbbi időszakban vált fontos szemponttá a hálózati fejlesztések kivitelezésénél.
Bár az ország egyes területein folytak és folynak átalakítások, a vezetékek megfelelő szigetelése nem minden esetben jelenti a végső megoldást. A túzokokra például nem is az áramütés a fő veszély, hanem az, hogy a nagy testű madarak egyszerűen nekirepülnek a vezetékeknek. Ezt a problémát a légvezetékek földkábelre váltása tudja megoldani, ami azonban még az egyszerű szigetelésnél is jóval költségesebb. Így ezt a megoldást csak ott alkalmazzák, ahol az áramütés-védelem nem elégséges.
Vannak reményt keltő megoldások, de …
A Greendex is több ízben számolt már be olyan megoldásokról, melyek a madarak védelmét szolgálják. Ilyen innovációkból szerencsére egyre többet látni, fejlesztésükben pedig az áramszolgáltatók is részt vesznek.
„Alapfeladatunk az áramellátás zavartalan biztosítása. Ezt azonban úgy szeretnénk elérni, hogy közben természeti környezetünket is óvjuk. Minden új hálózatunkat az állatok számára biztonságos módon tervezzük meg, és haladunk a már meglévők veszélytelenné alakításával is”
– mondta Oláh Attila, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. debreceni üzemigazgatója egy tavalyi madárvédelmi beruházás kapcsán
Végezetül mindenképp hangsúlyozni kell, hogy a helyzet mielőbbi megoldása megfelelő intézkedésekkel mégiscsak elsősorban a szolgáltatók feladata. Az világosan látszik – elég elolvasni a KNPI gólyapusztulásról szóló posztja alatti hozzászólásokat –, hogy az emberek túlnyomó többsége a szolgáltatókat okolja a madarak elhullása miatt. Ebből viszont az is következik, hogy nemcsak a természetvédelmi, de az üzleti érdek is megkívánja a mielőbbi hatékony cselekvést.
Fotók: KNPI Facebook
