Az évelő növény egykoron kertek tucatjaiban volt fellelhető, azonban az érzékeny cserje a változó időjárás és a kiszáradó talaj miatt hazánkban egyre kevesebb helyen terem meg.
A kőtörőfű-virágúak rendjébe tartozó faj előfordulását tekintve Eurázsiából származik és Európában szinte az egész kontinensen megtalálható. Magyarországon az Északi-középhegységben, valamint a Pilisben, a Vértesben és a hozzájuk kapcsolódó dombságokon találkozhatunk vele a legtöbbször.
Bükkösök, gyertyános tölgyesek, keményfás ártéri erdők, száraz tölgyesek, szurdokerdők, törmeléklejtő-erdők növénye. A sűrű aljnövényzetet nem kedveli, ezért inkább sekélyebb talajokon, erdőszéleken található. Az üde, tápanyagokban és bázisokban gazdag talaj a sajátja, a humuszos és vályogos, illetve agyagos földek a kedvezők számára. Hidegtűrő, de a kései fagyokra érzékeny. A félárnyékot preferálja. Áprilisban, esetleg május elején nyílik, virágai többnyire kétivarúak, de előfordulnak csak termősök is. Július végén, augusztus elején érik. Vegetatívan is jól szaporodik, tőről vagy gyökérről is sarjadhat.
Fotó: Canva
Egrestörténelem
Az egrest feltehetőleg már a rómaiak is fogyasztották, legalábbis erre utalhat Plinius egyik megjegyzése az éretlen szőlőbogyókról. A középkorban leginkább gyógynövényként ismerték. Nemesítését a 16. század végén a hollandok kezdték el. A 18. században Angliában vált igen népszerűvé, 1740-ben kb. 100, 1810-ben már 400-nál is több nemesített fajtáját ismerték. Magyarországon a 19. század második felében, a filoxéra pusztítása után vált elterjedtté, amikor a kipusztult szőlőültetvények helyére telepítették, legalábbis addig, amíg 1908-ban meg nem érkezett Amerikából a köszmételisztharmat.
Mára számos nemesített változata elterjedt. Fajtáit tekintve Magyarországon a legnépszerűbb a Szentendrei fehér, a Zöld győztes, a Pallagi óriás és a Gyöngyösi piros. Élelmiszeripari célra vagy befőzésre általában féléretten szedik, ám friss fogyasztásához érdemes megvárni a termés beérését.
Fotó: Canva
A jótékony egres
A köszméte számos olyan értékes hatóanyagot tartalmaz, melyek csökkentik a szívbetegségek kialakulásának esélyét, a benne lévő káliumnak és az antioxidánsoknak köszönhetően.
Emellett tele van fitonutriensekkel, mint a flavonolok és az antocianinok, amik stabilizálják a vérnyomást, támogatják a vérerek normális működését, és hozzájárulnak a különböző szívbetegségek megelőzéséhez.
A-, B1- és C-vitamint, 0,8% pektint és 0,5% ásványi anyagot (káliumot, kalciumot, foszfort, niacint) tartalmaz.
Az agyműködési zavarok hátterében sokszor a túl magas vasszint áll, aminek hatására megnövekszik a szabad gyökök száma is. Az egresben található citromsav megállítja a vassejtek felhalmozódását. Egy 2010-es kutatás szerint jelentősen redukálja az olyan memóriazavarral járó betegségek kockázatát, mint amilyen az Alzheimer-kór.
Magas rosttartalma miatt lassítja a cukor felszívódását, ezáltal megakadályozza a hirtelen vércukorszint-emelkedést, és az ezzel járó falási rohamokat, a kóros elhízást is.
A köszmétében található anyagok közül a folát, a fenolos vegyületek, a C- és az E-vitamin emelkednek ki, ezen tápanyagok szerepet játszathatnak az oxidatív stressz és a gyulladások okozta sejtkárosodás meggátolásában, amik máskülönben a rák kialakulásához vezethetnek.
Fotó: Canva
A nyári hónapok savanykás gyümölcse nyersen, süteményben, szószként, lekvárként vagy levesként is kitűnő csemege. Most van a szezonja, így fogyasszuk bátran és minél többször!
Kiemelt kép: Canva