Március elején, sőt, már február végén nagy örömmel tapasztalhattuk meg a tavasz érkezésének első jeleit, az éjszakai fagyok elmaradását, a hosszabbodó nappalokat és a testünket-lelkünket egyre erősebben melengető napsugarak érintését. Ekkor lelkesen írtunk is Nektek néhány remek tavaszi túrázási lehetőségről. Most pedig végre ismét fölkaphatjuk a túracipőnket, és nekivághatunk a legjobb Budapest környéki túraútvonalaknak.

1. Családosoknak is tökéletes: Pilisszentiván szépségei

Budapesttől mindössze 30 percnyi autóútra található a bájos sváb falu, Pilisszentiván, amely jó néhány izgalmas látnivalót kínál a természetjárás kedvelőinek.

Itt, egészen pontosan a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található a családosok számára tökéletes kirándulóhelynek számító Jági tanösvény, amely – hossza és a terep sajátosságai miatt – akár egészen kicsi gyermekekkel is könnyedén bejárható.

Kapcsolódó bejegyzések

20 tanösvény, amelyeket érdemes meglátogatnod

Egy tanösvény megtaníthatja a gyermekeidet a környezet, a természet szeretetére, tiszteletére.

A 4 km hosszúságú, nagyjából 2–2,5 óra alatt kényelmesen bebarangolható körtúra a pilisszentiváni sportpálya (Villa Negra) mellől indul. A tanösvény tíz állomása részletesen bemutatja a környék tájtörténeti, geológiai, állat- és növénytani, valamint kultúrtörténeti értékeit. A gyermekek számára az útvonal mentén található interaktív táblák teszik még érdekesebbé a természetjárást.

A túra nagyjából felénél található egy meglehetősen romantikus, szelfi kompatibilis fahíd is, amely az Aranyhegyi-patak felett halad át, bár víz már nincs a mederben. Különösen vonzóvá teszi ezt az útvonalat, hogy a tanösvény legmagasabb pontjáról igazán szép panoráma nyílik a környékbeli hegyekre.

Kisebb gyermekkel érkezők számára plusz pont lehet, hogy a túra Jági-tóig vezető szakasza babakocsival is könnyedén teljesíthető.

Érdekességek

Ezen a területen több mint 2000 évvel ezelőtt egy település állt, ahol mezőgazdasággal foglalkozó, illír-kelta eredetű nép élt. 

A tó és az ösvény nevének eredetével kapcsolatos érdekesség, hogy a környéken élő svábok által használt – vadászt jelentő és a németül nem beszélők számára is bizonyára ismerősen csengő – Jäger szó helyi tájnyelvi megfelelője a jági.

Forrás: https://www.dunaipoly.hu

Nincs autód?

Nem probléma, mert az Árpád-hídtól Pilisszentivánra óránként induló Volán busszal nagyjából 1 óra alatt könnyedén elérhető a tanösvény kezdőpontja (a buszozás 40 perc, majd 18–20 perc séta vár ránk a községházától az ösvényig).

2. Sport és romantika: Solymár környéke

A Budapesttől 15 km-re fekvő Solymár Magyarország legnépesebb nagyközsége. A régészeti kutatások szerint már az Ókori Római Birodalom idején is lakott terület volt. A település kulturális életét jelentős mértékben meghatározzák a sváb hagyományok, hiszen Mária Terézia uralkodása idején nagyobb létszámú német ajkú közösség telepedett le itt.

Paprikás-patak-szurdokvölgy – Alsó-Jegenye-völgy

A Paprikás-patak természetes vízfolyás Solymár külterületén. A mellette kanyargó igazán látványos, a solymári várhoz vezető út már önmagában is élmény, hiszen fantasy filmekbe vagy mesékbe illő gyönyörű erdei ösvényeken és a patak fölött átívelő kis fahidakon sétálhatunk végig. A könnyű 5,6 kilométeres túrát a profi teljesítménytúrázók akár másfél óra alatt letudhatják, de aki nyugodt tempóban, kényelmesen szeretne haladni, annak sem kell egy egész napot rászánnia erre a programra. 

Akit pedig mindez nem győzött meg, annak felhívnám a figyelmét arra, hogy itt található a Budai-hegység legnagyobb vízesése, amely 4–5 méteres magasságból zubog a mélybe. Érdekesség, hogy ettől a látványosságtól néhány lépésre található egy kisebb vízesés is, amely mellett ma már csak egy félkör alakú fal emlékeztet arra, hogy itt az 1930-as években egy népszerű sziklafürdő állt, amelyet a II. világháború idején leromboltak.

Solymári vár 

A 180 méter magas Mátyás-dombon található vár 1455-ben épült, de eredete jóval régebbi, mivel a főtornyot római kori alapokra építették. A vár első tulajdonosa vélhetően Csáktornyai Lackfi István nádor volt, aki a 14. század második felében jutott a birtokhoz, és a század végén építtette meg a kis alapterületű főúri kővárat. Sajnos a török harcok után csak a romjai maradtak meg, a 18. század folyamán pedig még azokat is elhordták a környékbeliek. Az 1990-es években teljesen feltárták a maradványokat, azóta rekonstruálták a falakat, az öregtorony csonkjain pedig egy kilátót építettek, ahonnan gyönyörű körpanoráma nyílik a környező hegyekre.

Forrás: https://welovebudapest.com, http://www.solymar.hu

Nincs autód?

Szerencsére Solymár tömegközlekedéssel is könnyedén megközelíthető, Hűvösvölgy felől a 64-es buszcsaláddal (64, 64A, 164, 264 számú autóbuszok), valamint a Kerek-hegy irányába közlekedő 157-es autóbusszal.

3. Panorámafüggőknek: Nagykovácsi hegyei

Nagykovácsi Budapest határától mindössze 6 kilométerre található. Pest vármegye egyik legmagasabban fekvő települése, amelyet mindenhonnan hegyek határolnak, így bőven akadnak errefelé megmászni való magaslatok és csodálatra méltó panorámák.

Sziklás-hegy

A személyes kedvencem, amely kevésbé ismert, ezért különösen alkalmas egy kis elvonulásra, akár jógára vagy meditációra is. A szűk, murvás hegygerinc orráról csodálatos kilátás nyílik a Pilisvörösvári-árok felé. Szemben helyezkedik el a Pilis-tető, tőle balra a Gerecse, még tovább fordulva pedig a Nagy-Szénásra is ráláthatunk.

Nagy-Szénás

Bár a Sziklás-hegyről is gyönyörű kilátás nyílik a Pilisre, ha nem elégszünk meg ennyivel, és szeretnénk egy kicsit elfáradni, bandukoljunk át a közeli Nagy-Szénás kilátópontjára, ahonnan lélegzetelállító 360 fokos panoráma nyílik a környékre. 

Arra azért készüljünk fel, hogy mivel ez egy kopár hegycsúcs, általában elég erős szél szokott fújni, ezért – különösen a kora tavaszi, csalóka időjárási viszonyok közepette – érdemes felszerelkezni kapucnis pulóverrel, sapkával vagy fülmelegítővel, és persze egy vízhatlan széldzsekivel.

Nagy-Kopasz-hegy

559 méteres magasságával a Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb hegye. Tetején magasodik a vitorlára emlékeztető Csergezán Pál-kilátó, ahonnan fantasztikus körpanoráma nyílik a környező vidékre. 

Nagykovácsiból kiindulva a 10 kilométeres Sisakvirág tanösvényen haladva lehet a legkönnyebben eljutni ide a zöld háromszög turistajelzés mentén. Az erdészlakhoz közelebb eső felén találjuk a Tarnai-pihenőt, ahonnan szintén páratlan kilátásban lehet részünk.

Forrás: https://kirandulastippek.hu

Nincs autód?

Szerencsére Nagykovácsiba könnyen el lehet jutni tömegközlekedéssel, egészen pontosan a Hűvösvölgyből induló 63-as busszal, amely kevesebb mint 20 perc alatt repít el minket Nagykovácsiba, a községházáig.

4. Tömegiszonyosoknak kötelező: Dera-szurdok

Budapesttől 32 km-re, Pilisszentkeresztnél található a Dunakanyar egyik apró, rejtett gyöngyszeme, a vadregényes Dera-szurdok, amely a Rám-szakadéknál ugyan rövidebb, de talán épp ezért kevésbé frekventált, így aki nem szereti a tömeget, annak mindenképpen érdemes ellátogatni ide.

A Pilis leghosszabb vízfolyása, a Dera-patak nevét – amely magyarra fordítva rést, hasadékot jelent – a környékbeli szerb lakosságtól kapta. Találó név, ugyanis a víz mély vájatot ásott a mészkőbe, melyet két oldalról szinte teljesen függőleges sziklafalak vesznek körbe.

Maga a szurdok nem túl hosszú, ezért akár kisgyermekekkel is könnyedén végigjárható. Két túraútvonal közül választhatunk: egy 4 és egy 13 km-es körtúra is teljesíthető. Utóbbit bejárva útba ejthetjük a Hosszú-hegyi kilátót is, ahonnan szép időben a Budai-hegység vonulataira, a Hármashatár-hegyre és még a távolban lévő Kevélyekre is rálátni. 

A közel 1,5 km-es hosszúságú szoros hűvös és párás klímája miatt sok páfrányt, mohát és erdei pajzsikát találhatunk a környéken. Ide érdemes inkább csapadékosabb időben vagy esősebb napok után jönni, mert a medret vájó patak száraz időben, illetve nyaranta teljesen kiszárad, márpedig kár lenne megfosztani magunkat a hatalmas sziklafalak ölelésében csörgedező víz megnyugtató hangjától.

A szurdok bejáratánál lévő parkoló melletti nagy tisztáson pihenő- és tűzrakóhelyet is találhatunk, a szoros felső végében pedig padok és piknikezőhely is a rendelkezésünkre áll, ha szeretnénk megpihenni és elfogyasztani a madárlátta uzsonnánkat.

Mivel ez egy könnyebb erdei séta, ha hosszabb kirándulást tennénk, akkor innen észak felé haladva eljuthatunk a Zsivány-sziklához vagy akár Dobogókőhöz is.

Forrás: https://www.termeszetjaro.hu, www.trekhunt.com/

Nincs autód?

Tömegközlekedéssel a Batthyány térről induló H5-ös HÉV-vel érdemes utazni Pomázig, utána pedig átszállni a 860-as vagy a 861-es, Pilisszentkeresztig közlekedő járatra. Nem szabad megijedni az átszállástól, hiszen így is 1 óra alatt eljuthatunk a célállomásig. 

+ 1 Az Oroszlánkirály sziklája: a biatorbágyi Nyakas-kő

Biatorbágy Budapesttől bő 20 km-re fekszik, és a legtöbben a valóban káprázatos páros viadukt miatt látogatnak ide, pedig a környék a sziklás hegyek kedvelőinek is tartogat felfedezni valót. A kihívást keresők két körtúra közül is választhatnak: az egyik 13, a másik pedig 25 km-es. Amiért viszont elsősorban érdemes idejönni, az az Oroszlánkirály egyik jellegzetes helyszínére emlékeztető gigantikus méretű sziklatömb, a Nyakas-kő. 

A Budai-hegység egyik legmenőbb sziklájának számító Nyakas-kő megmászásához mindenképpen válasszunk megfelelő lábbelit, ide nem lesz elég a tornacipő, ugyanis a szikla meglehetősen csúszós. A tetejéről nyíló kilátás azonban kárpótol minden kellemetlenségért. Megcsodálhatjuk a sűrű fenyőerdők közül felbukkanó Öreg-hegyet, valamint ha tovább megyünk, a Nyakas-kő mellett hosszan húzódó Madárszirt is igen impozáns panorámával kecsegtet.

Forrás: https://welovebudapest.com

Nincs autód?

Kelenföldről a 760-as, illetve a 762-es buszjárattal, vagy pedig a Győr, illetve Oroszlány irányába közlekedő vonattal lehet legegyszerűbben eljutni Biatorbágyra. Ha busszal megyünk, akkor a viadukt közelében kell leszállni, mert onnan indul, és ott is végződik a körtúra. Ha pedig vonattal érkeznénk, akkor a vasútállomástól nagyjából negyedórás sétával érhető el a viadukt.

Fontos zárszó minden túrázónak

Bárhová is vezessenek a lépteink, a legfontosabb, hogy ne felejtsük el tiszteletben tartani a környezetünket. A teremtett világ szépségeit nemcsak csodálnunk, hanem óvnunk is kell, ezért semmiképpen se hagyjunk magunk után szeméthalmokat, eloltatlan tábortüzet! Ha pedig kíváncsi vagy rá, milyen egyéb módokon védheted még túrázás, kirándulás közben a környezetedet, kattints ide:

Kapcsolódó bejegyzések

5+1 tipp a környezettudatos túrázáshoz

A vírus egyetlen előnye, hogy egyre többen kirándulnak. De ilyenkor még jobban figyeljünk oda, hiszen csak vendégségbe jöttünk az erdőbe. Néhány tipp, hogy kisebb legyen a lábnyomunk.