Az Alzheimer-kórt már több mint 100 éve felfedezték, mégis mind a mai napig keveset tudunk arról, hogy hogyan is lehetne megállítani vagy legalább lassítani. Most azonban ez talán változni fog, a kaliforniai Buck Intézet kutatói ugyanis felfedeztek egy módszert, amellyel elméletileg visszafordítható a memória elvesztése.

Az Alzheimer-kórról röviden

Bizonyára mindenki hallott erről a borzalmas betegségről, amely egy degeneratív agyi elváltozás. Általában közép- és időskorú embereknél jelentkezik, és fokozatosan hozzájárul a memória és a kognitív képességek (például a gondolkodás, a dolgok észlelése, érzékelése) egyre nagyobb mértékű károsodásához, végezetül elvesztéséhez. A kór nevét felfedezőjéről, egy német neuropatológusról, Alois Alzheimerről kapta, aki 1906-ban írta le a betegséget. Az emlékezetvesztést és az agyi funkciók károsodását az idegsejtek pusztulása és az agykéregben található idegek közötti kapcsolat megszűnése okozza, aminek következményeként általában az agy tömege is nagymértékben csökken. A következő videóban szemléletesen is látható egy egészséges agy és egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg agya közötti különbség.

Növekvő tendenciák világunkban

Az Alzheimer-kór kiváltó okait a mai napig nem ismerjük pontosan, valószínűleg több faktor együttes következményeként lép fel. Ezek között található az életkorból adódó rizikó, de a kutatók felfedezték, hogy a genetikánk is szerepet játszhat kialakulásában. Ezenfelül természetesen az életmódunk is befolyásolhatja a betegség felbukkanásának esélyét, illetve a kutatók egyre növekvő aggodalommal tekintenek a környezetünk okozta károsodásra. Például a Kaliforniai Egyetem munkatársai nemrégiben összefüggést véltek felfedezni a légszennyezés és a demencia kialakulása között, amiről korábbi cikkünkből részletesen is tájékozódhatnak.

Sajnos az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb ütemben nőtt az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma: 2016-ban közel 47,5 millió embert érintett a betegség, de egyes becslések szerint 2030-ra az érintettek száma akár a 75 milliót is elérheti. Míg a halálozást kiváltó okok között 1990-ben még csak a 17. helyen állt a demencia (nagyjából 500 ezer ember halálát okozva), addig 2019-re már a 7. helyre ugrott előre, a hozzá köthető halálos esetek száma pedig közel megháromszorozódott. Az Alzheimer-kórt a 21. század elejére a demencia leggyakrabban előforduló formájának nyilvánították.

Miből áll a felfedezés?

Mielőtt azonban teljesen elkeserednénk, érdemes megismerkedni a kór elleni küzdelem fontos „harcosaival” is. Manapság a legtöbb Alzheimer-kórra irányuló kutatás főként az agyban felhalmozódó toxikus fehérjék megfékezésére fókuszál, amelyek valószínűleg nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában és súlyosbodásában. Ilyen fehérje az úgynevezett tau fehérje és a béta-amiloid, amelyek mennyiségét és hatását oltással próbálják csökkenteni. Erről a felfedezésről korábbi cikkünkben is értekeztünk:

Kapcsolódó bejegyzések

Oltás jöhet az Alzheimer-kór ellen

Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok.

A Buck Intézet csapata azonban teljesen más irányból próbálta megközelíteni a problémát: a toxikus fehérjék redukálása helyett az Alzheimer-kór által okozott károkat igyekeztek visszafordítani, aminek révén a memória helyrehozását tűzték ki célul [1].

A kutatás egy speciális úgynevezett KIBRA proteinre épít. A fehérje neve arra utal, hogy a vesében és az agyban található meg (KIdney/BRAin). Korábbi publikációkban feltárták, hogy ez a protein felelős részben a szinapsisoknak (a memória formálásáért és előhívásáért felelős neuronoknak) a helyes működéséért. A vizsgálatok során azt is felfedték, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában sokkal kisebb mennyiségben van jelen a KIBRA fehérje.

A kutatás következő lépéseként a csapat laboratóriumi egereken vizsgálta a fent említett fehérje hatását a demenciára. A vizsgálat során kiderült, hogy a KIBRA a neuronok egy részét képes volt „megmenteni”, vagyis az elhalásukat okozó mechanizmust gátolta több esetben is. A fehérje így képes volt a memória elvesztését visszafordítani. Természetesen a felfedezés még messze áll attól, hogy piacra kerüljön, mindenesetre nagy potenciállal rendelkezik arra nézve, hogy később a terápiában is felhasználják az Alzheimer-kórban szenvedők emlékezetének „visszaszerzésére” [1].

Mit tehetünk mi a betegség kialakulása ellen?

Habár sok összefüggést még mindig tanulmányoznak, így is létezik néhány mód az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésére. Az első és legfontosabb, amit az orvosok mindenhol hangsúlyoznak, hogy minél több testmozgással segítsük elő agyunk vér- és oxigénellátását, ezzel is csökkentve az agyban esetlegesen kialakuló betegségek kockázatát. Aki esetleg most adná fejét sportolásra, annak alábbi cikkünk is segítséget nyújthat abban, hogy ehhez milyen formában érdemes hozzálátni:

Kapcsolódó bejegyzések

Itt a válasz: ennyit kellene mozognunk!

Rendszeres mozgással sokat tehetünk immunrendszerünkért, de nem mindegy, mennyit és hogyan sportolunk.

A másik rengeteget ismételt dolog az egészséges étkezés fontossága: a kutatók két diétát emelnek ki, ami nagy valószínűséggel csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Az egyik az úgynevezett DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension), vagyis a magas vérnyomás csökkentésére irányuló diéta, amelynek keretében limitáljuk a só (nátrium), a cukor és a vörös hús bevitelét. A másik fontos diéta a kór ellen az úgynevezett mediterrán diéta. Ez tartalmaz vörös húsokat, de csak kis mennyiségben, és a gyümölcsök, zöldségek, halfélék, teljes kiőrlésű ételek és egészséges olajok – mint például a dióolaj – bevitelét támogatja.

A fentieken kívül nagyon fontos lehet a szociális tevékenység és az aktív agyműködés megőrzése. Több kutatás is rámutatott arra, hogy mentális egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen ez a két dolog, még ha pontosan nem is tudták feltérképezni az összefüggést. Annyi viszont biztos, hogy agyunk karbantartásához nagyban hozzájárulnak társas kapcsolataink, illetve az, hogy rendszeresen „eddzük” agytekervényeinket. Ugyanis ezek révén az agyban található idegsejtek közötti kapcsolatok is erősödnek, így később is lassabban fognak tompulni.

Összegzés

Az Alzheimer-kór sajnos egyre több áldozatot szed világunkban, és ebben bizony szerepet játszhatnak modern világunk vívmányai is, elég csak a műanyagokra gondolni. Nem reménytelen azonban a helyzetünk, egy kis odafigyeléssel mi magunk is csökkenthetjük vagy legalább késleltethetjük kialakulását, az orvostudomány pedig napról napra hatalmas erőket mozgósítva törekszik megküzdeni a halálos kórral.

Kiemelt kép: canva

Forrás:

[1]      G. Kauwe et al., “KIBRA repairs synaptic plasticity and promotes resilience to tauopathy-related memory loss,” J Clin Invest, vol. 134, no. 3, Feb. 2024, doi: 10.1172/JCI169064.