Elképesztően összetett szociális kapcsolatrendszert tárt fel magyar kutatók vizsgálata a Hortobágyon élő Przewalski vadlovak körében. Az eredményeiket összefoglaló tanulmány a napokban jelent meg a Nature Communications folyóiratban.
Az egyetlen, a kihalástól és a háziasítástól megmenekült vadló alfaj, a Przewalski vagy Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) 278 példánya él a Hortobágyi Nemzeti Park (HNPI) területén, a pentezugi vadlórezervátumban. Az 1997 óta tartó tenyészprogram kezdetén 22 egyed érkezett a rezervátumba.
Ahogy a tanulmányról beszámoló cikk írja, az állatvilágban ritka az a többszintű társadalmi struktúra, amely az emberekre is jellemző. Főleg főemlősöknél találkozhatunk vele, de ceteknél, elefántoknál és egyes patásoknál is előfordul, hogy az egyedek kisebb, főként családi csoportokat alkotnak (például háremeket vagy egy matriarcha által vezetett rokoni csoportot), és ezek a családi csoportok egy nagyobb, lazább közösséget alkotnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért jó, ha lovagol a gyerek?
A lovaglás nagyszerű edzést biztosít mind az elmének, mind pedig a testnek: fokozza a szív- és érrendszer működését, illetve enyhíti az elme feszültségét. De mégis milyen stressz érheti a gyermekemet ilyen fiatal korban? Napjainkban a gyerekek sokféle nyomásnak vannak kitéve, leterheltek, amit valamilyen tevékenységgel érdemes ellensúlyozni. A lovaglás mint mozgástevékenység terápiás tulajdonságokkal bír.
Ezt a szociális hálót vizsgálták magyar kutatók drónokról készített légi videókkal. A felvételek alapján a ménes összes egyedének mozgási útvonalát elemezni tudták, ez pedig egyértelművé tette, hogy a csoport egyedei összehangolják mozgásukat, igazodnak egymáshoz, és ezeket a finom interakciókat kimutatva az is kiderült, hogy az együttes mozgás alapján megismerhető a ménes szociális hálózata.
A hortobágyi Przewalski-ménes csoportos mozgását szerettük volna vizsgálni. Azonban közel 300 állat egyidejű megfigyelése korántsem egyszerű feladat.
– mondja Ozogány Katalin, a tanulmány első szerzője, a HUN-REN–DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport munkatársa
Váratlan összefüggések
A mozgás elemzése meglepő eredményeket szolgáltatott. Ahogy Nagy Máté, az MTA-ELTE Csoportos Viselkedés Lendület-kutatócsoportjának vezetője mondja, a csoport egyedei összehangolják mozgásukat, igazodnak egymáshoz, és ezeket a finom interakciókat kimutatva kiderült, hogy az együttes mozgás alapján megismerhetjük a ménes szociális hálózatát.
Az elemzésekből többek között az is kiderült, hogy az állatok közötti szociális kapcsolatok nemcsak rokoni alapon szerveződnek, de összefüggésben vannak az állatok korábbi ismeretségeivel is.
A kutatók a rövid, néhány perces mozgásmegfigyeléseket a nemzeti park két évtizedre visszanyúló populációmegfigyelési adataival vetették össze. A park dolgozói a rezervátum alapítása óta egyedileg felismerik a vadlovakat, és rendszeresen adatokat gyűjtenek a populáció változásáról.
A populációmonitoringnak köszönhetően ismerjük az állatok leszármazását, amit genetikai mintavétellel is megerősítünk, illetve a szociális rendszerben elfoglalt helyüket, vagyis rendszeresen feljegyezzük, hogy melyik egyed melyik háremhez tartozik.
– mondja Kerekes Viola társszerző, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadlóprojektjének vezetője
A ménes szociális hálózata
Az elemzések rámutattak, hogy a vadlovak szociális kapcsolatai összefüggenek a rokonsággal és az állatok korábbi ismeretségeivel. A kancák például közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton azokhoz a kancákhoz, amelyekkel több időt töltöttek ugyanabban a háremben.
A háremek ménessé szerveződésében a rokonság jelentős szerepet játszhat, mivel a testvér csődörök háremei egymáshoz közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton, mint a nem rokon csődörök háremei. A közelebbi háremek között ugyanakkor kimutathatóan nagyobb volt a kancák átvándorlása, ami az ismerősi kapcsolat révén szintén hozzájárul a háremek közötti kapcsolatokhoz.
Kiderült, hogy a ménes szociális hálózatában centrálisabb helyet foglalnak el a régebb óta fennálló és több tagot számláló háremek, melyek tipikusan idősebb, tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háremcsődörök szövetséget alkotnak, hogy az agglegény ménekkel szemben hatékonyabban védelmezhessék háremeiket.
Jövőbeli csoportdinamika
A vizsgálat egyik meglepő fordulata, hogy a jövőbeli csoportdinamikára is következtetni tudunk a jelenlegi mozgás megfigyelése által.
– teszi hozzá Barta Zoltán vezető szerző, a DE Evolúciós Állattani Tanszékének és a HUN-REN–DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport vezetője.
A kutatók ugyanis kimutatták, hogy azok a kancák, amelyek a légi felvételek idején más háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a felvétel készítése idején hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca. A mozgáselemzés által tehát következtetni lehetett arra is, hogy a következő két évben mely kancák hagyják majd el háremüket, és melyik hárembe mennek át.
Nem csupán a Przewalski-lovak szociális életéről tudtunk meg új, eddig ismeretlen részleteket, de rávilágítottunk arra, hogy a drónos megfigyelési módszer, mely akár vad populációkon is alkalmazható, rendkívül sok információval szolgálhat.
Ozogány Katalin, Fülöp Attila és Barta Zoltán a Debreceni Egyetem kutatói és a HUN-REN–DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport tagjai. Fülöp Attila emellett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kutatója is. Kerekes Viola a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. Nagy Máté az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Magyar Tudományos Akadémiával és a Max Planck Állat-viselkedéstani Intézettel áll kapcsolatban. (hun-ren.hu)
A borítókép nem a hortobágyi rezervátumban készült