Európa legnagyobb közlekedési–környezetvédelmi kampánya, az Európai Mobilitási Hét idén 22. alkalommal kerül megrendezésre szeptember 16. és 22. között. Az eseménysorozat az Autómentes Nappal zárul. Ennek kapcsán megnézzük, miért lenne érdemes az év többi napján is hanyagolni az autózást. Egyben néhány európai példával azt is bemutatjuk, hogy milyen utakon indulhat el egy város, ha korlátozni szeretné az autóhasználatot.
Mit adnak az autók?
A városi közlekedés sokszínű, az elmúlt években pedig még tovább diverzifikálódott az elektromos mikromobilitási eszközök megjelenésével. A közösségi közlekedési megoldásokkal kiegészülve például Budapest belvárosában teljesen elkerülhető lehet az autóhasználatát, mégis naponta ezrek pöfögnek a dugókban. A probléma viszont sokrétű, részben akkor sem oldódik meg, ha nem használjuk a kocsit: a parkoló autók sok helyet foglalnak, értékes területeket, melyeket alternatív módon hasznosítva élhetőbbé válhatna a város.
Kapcsolódó bejegyzések
Kezdenek eltűnni az autók a városokból
Az extrém módon megnövekedett autóforgalom, valamint a nyomában járó levegő- és zajszennyezés, a helyhiány és a balesetveszély Budapesthez hasonlóan mind több várost hajt az autómentesítés irányába. Ennek egészségügyi és gazdasági hatásai is vannak.
Egyébként ez utóbbi elkerüléséhez ma már az autózásról sem kellene lemondani, hiszen a különféle okosmegoldásokon alapuló autómegosztás lehetővé teszi, hogy csak akkor és addig „birtokoljunk” egy autót, ameddig szükségünk van rá. A saját autóról való lemondás anyagilag is teljesen indokolt lehet, hiszen egy saját autó fenntartása még akkor is tetemes összeg lehet, ha egy métert sem gurulunk vele.
Ehhez még hozzájön a kocsi vételára és természetesen az üzemanyag. Cserébe pedig lesz egy tárgyunk, mely életének több mint 95%-át parkolva tölti, gyakran magas parkolási díjért cserébe. Apropó, parkolás! A nagyvárosi közterületek átlagosan 85%-át parkolók foglalják el, ami döbbenetesen nagy szám. A saját kocsinál még a drágának tűnő taxi is jóval olcsóbb, ráadásul még a vezetéssel sem kell bajlódni.
A költségek mellett pedig muszáj szót ejteni arról is, hogy számos városban az autó egyáltalán nem a leggyorsabb közlekedési eszköz. Budapesten „A” pontból „B” pontba eljutni sok esetben jóval egyszerűbb, a forgalom függvényében pedig akár gyorsabb is, ha nem autóval indulunk útnak. A fejlett közösségi közlekedés, a kerékpár, a roller vagy ezek kombinációja olcsóbb, zöldebb és gyorsabb is.
Igaz, az autók valamivel kényelmesebbek. De vajon a kényelemért cserébe megéri a szmogot, a zajszennyezést, a térfoglalást és az élhetetlen közterületeket választani?
Ahol próbálták, ott bejött az autómentes zóna
Az autózás korlátozásának kérdése, beszéljünk a világ bármely pontjáról is, komoly indulatokat vált ki. Az is megfigyelhető azonban, hogy azokban a városokban, ahol meglépték az ilyen intézkedéseket, és az emberek megismerték ezek előnyeit, egészen másképp viszonyulnak hozzá. Az is tisztán látszik viszont, hogy önmagában a tiltás – ennek bármelyik formájáról is beszélünk – nem működik, mindig kell alternatívát kínálni.
Forrás: facebook.com/EMH.AMN
Egyre több európai városban látunk olyan gyakorlatokat, melyek az autók kiszorítására, számuk csökkentésére irányulnak. Londontól Koppenhágáig, Barcelonától Ljubljanáig sorra olyan megoldásokra bukkanunk, melyek élhetőbb és egészségesebb városi viszonyokat teremtettek.
Barcelonában például a szuperblokkrendszer keretében számos területen szinte felszámolták az átmenő autósforgalmat, és erősen visszaszorították a köztéri parkolást, legalábbis azok számára, akik nem helyben laknak. A kialakuló új köztereket ma már padok, növények és vendéglátóhelyek teraszai foglalják el, az utcákon pedig szabadon lehet mozogni. A rendszer persze ennél jóval komplexebb. Barcelonának ugyan számos olyan tulajdonsága van, melyek lehetővé tették a szuperblokkok kialakítását, a hozzáértők szerint kellő akarattal és megfelelő tervezéssel máshol is megvalósíthatók a rendszer elemei, itthon is van már ilyen kezdeményezés.
Londonban más úton indultak el. A brit fővárosban olyan útdíjat vezettek be, mely a kijelölt területekre történő behajtás után fizetendő, amennyiben a kérdéses autó nem felel meg az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak.
Végül érdemes megemlíteni a szlovén fővárost is. Ljubljanában drasztikusnak tűnő intézkedéssel a szűken vett belvárosból, egy 17 hektáros zónából zárták ki teljesen az autókat. Ezzel párhuzamosan a 2007-ben induló projekt keretében a közösségi közlekedést és a kerékpárutakat is jelentősen fejlesztették. Sokatmondó, hogy az indulás előtt a lakosság jelentős része nemhogy a projektet, de már a várost is temette, ma viszont már el sem tudnák képzelni másképp az életüket.
Budapesten már évek óta napirenden vannak forgalomcsökkentési tervek, egyes kerületi önkormányzatok sebességkorlátozást és parkolási szigorításokat is bevezettek. Az igazi áttörés még várat magára, de például a Lánchíd autómentesítése mindenképp bizakodásra adhat okot, kiegészítve azzal, hogy a fővárosiak túlnyomó többsége is helyesli a változást. Hogy Budapestnek merre lenne érdemes elindulnia, arról megoszlanak a vélemények, de a nemzetközi trendek egyértelműen az autómentesség irányába mutatnak. Az erről való gondolkodáshoz nyújt jó kiindulási alapot a Levegő Munkacsoport tavalyi tanulmánya, melynek végén egy javaslatcsomagot is megfogalmaznak.
Autómentes Nap 2023
Bár most főleg Budapestről van szó, a téma minden települést érint kisebb-nagyobb mértékben. Ezt mutatja az is, hogy az idei Autómentes Naphoz már 230 hazai település csatlakozott. Ez néhol csak egy-egy utca lezárását jelenti, másutt a kerékpáros közlekedést népszerűsítik, vagy felvonulást tartanak, és van, ahol nagyobb településrészek válnak autómentessé egy nap erejéig.
Takarékoskodj az energiával!
– ez a program idei mottója.
A programokról a települések felületein, illetve ezen a gyűjtőoldalon lehet bővebb információt találni. A fővárosi programokról a BKK oldalán olvasható bővebb információ, míg az országos akciókról – például a kedvezményes MÁV- és GYSEV-jegyekről – a Greendex cikkéből lehet többet megtudni.
