Az Erdély keleti felében a Csomád-hegységben található krátertó elszennyeződése az elmúlt 8-9 évben zajlott le, az eredeti állapotok visszaállításához pedig mégegyszer ennyi időre lesz szükség.

Mivel a Szent Anna-tó és vízgyűjtő területe nincs semmilyen kapcsolatban a helyi vízrajzi hálózattal, így kizárólag a lehulló esővíz táplálja. Vize csekély mértékben képes az öntisztulásra, így a tavat érintő hatások hosszútávúak.

Míg 2012 tavaszán még a tó aljáig átlátszó volt a hat méter mély víz, addig tavaly tavaszra két méter alá süllyedt a víz átláthatósága. A változások egyik oka, hogy a tavat egyre nagyobb mértékben kezdték strandként kezelni a helyiek.

Ki kell kopjon a köztudatból az, hogy a Szent Anna-tó a székely tengerpart. Ennek a levét isszuk ugyanis most.

-mondta Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke

A másik ok pedig az, hogy 2010 táján megjelent a tóban az ezüstkárász nevű invazív halfaj, az évek alatt pedig a számuk drasztikus megemelkedett. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy a halak táplálékául szolgáló zooplanktonok száma lecsökkent, így azok nem voltak képesek megfelelő mértékben kiszűrni a vízből az algákat.

A fordulópont 2017-ben állt be, amikorra a tó vize a korábbi kékes-szürkés színből zöldre váltott, ami mögött a Cosmocladium nevű alga túlzott elszaporodása áll.

A szakemberek szerint a megoldást az jelentheti, ha a tóból eltávolítják az invazív halfajt. A lehalászás a tavaszi jégolvadás után kezdődhet majd el, míg a tóból már 2018-ban kitiltották a fürdőzőket. Az algaevő rákok elszaporodásához évekre van szükség, becslések szerint 5-10 év múlva lehet újra kék a Szent Anna-tó vize.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(24.hu)