A tengerek a világ legnagyobb szén-dioxid-elnyelői, és központi szerepet játszanak a légkörben található üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésében, valamint az éghajlat stabilizációjában.
Az Energiastratégia Intézet elemzése rámutat arra, hogy az ENSZ adatai szerint az óceánok termelik a földi élethez szükséges oxigén 50 százalékát, illetve nyelik el az összes kibocsátott szén-dioxid 25 százalékát. Emellett a kibocsátásból származó felesleges hő 90 százalékát is megkötik.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon véget vethetünk a tengerek szennyezésének és a túlhalászásnak?
A tengerek és óceánok egyik legnagyobb problémája, hogy a károsító faktorok hatása összeadódva már legyűrhetetlen válságot okoz. Azonban a változtatásra van esély, de ehhez gyors cselekvés szükséges.
Ez a klíma szempontjából előnyös folyamat, viszont hátrányosan érinti az óceáni élővilágot, mivel felmelegíti, és savasabbá teszi a tengervizeket. Ugyan a jelenleg uralkodó tudományos diskurzus szerint a klímaváltozásnak nincs hatása az óceánok hőmérsékletének hirtelen változásaira, a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei mégis átalakulóban vannak.
A Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék (ITLOS) 2024. májusi határozata kimondja, hogy az üvegházhatású gázok óceánok által történő elnyelése a tengeri szennyezés egy formája, ezért ezzel kapcsolatban nemzetközi szabályozást kell kialakítani. Az ügyben a Kis Szigetállamok Éghajlatváltozással és Nemzetközi Joggal Foglalkozó Bizottsága (COSIS) által 2022-ben benyújtott kereset alapján született döntés.
A kis szigetállamok két kérdésben kértek kiegészítést az ITLOS-tól. Az egyik az volt, hogy a törvényszék állapítsa meg, milyen kötelezettségei vannak a tagállamoknak az antropogén eredetű üvegházhatású gázok miatti klímaváltozás és elsavasodás nyomán az óceánokban kialakuló (vagy vélhetően kialakuló) káros hatások megelőzése, csökkentése és ellenőrzése terén.
Kapcsolódó bejegyzések
A tengeri fajok jelentős részét elveszítjük, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást
A globális felmelegedés olyan drasztikus változásokat okoz a világ óceánjaiban, mely a tengeri fajok tömeges kihalását kockáztatja.
A második pedig az, hogy a határozat tisztázza, hogy a tagállamoknak milyen jogi kötelezettségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a tengeri környezetet meg lehessen óvni a klímaváltozás kedvezőtlen következményeitől. Többek között a vizek felmelegedésétől és elsavasodásától, illetve a tengerszint emelkedésétől.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva