Földünk ökoszisztémáit az antropogén hatások – az élőhelyek pusztulásától kezdve az éghajlatváltozásig – gyökeresen megváltoztatják. A szó eredete a görög anthro (ember) és genezis (eredet, születés) szavak kombinációjából származik.
Az éghajlat jelenlegi változásainak tetemes hányadát olyan emberi tevékenységek okozzák, amelyek üvegházhatású gázokat pumpálnak a légkörbe. Ez a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet. Az elsődleges emberi tevékenységek, amelyek üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés, a közlekedés, számos ipari folyamat (pl. a cementgyártás), egyes mezőgazdasági gyakorlatok (pl. a rizstermesztés, a szarvasmarhatartás). Az éghajlatváltozás többek között olyan rendkívüli eseményekkel jár együtt, mint a példátlan mértékű áradások, a viharok, hurrikánok, tájfunok és cunamik gyakoriságának növekedése és az egyre hevesebbé váló erdő- és bozóttüzek, aszályok.
Az emberi tevékenységek valójában már legkorábbi őseink óta hatással voltak a környezetre. Például amikor az ősi népek elkezdtek földet művelni, növényeket termeszteni és az állatokat háziasítani és tenyészteni, ez változásokat eredményezett a természeti környezetben. Ahogy elkezdték az ércek és az ásványi anyagok bányászatát a földből, tovább változtatták a tájat.
Ahogy az emberek vándoroltak, és egyre jobban fejlődtek technológiailag (pl. távoli kereskedelem, egyre modernebb eszközök gyártása, urbanizáció) a természetben bekövetkezett változások már kiterjedtek voltak, és lassacskán már szinte valamennyi ökoszisztémát érintették. Azonban az ipari forradalomig az emberiség természetre gyakorolt hatása viszonylag csekély volt. Az elmúlt 150–200 évben viszont az emberi tevékenységek egyre gyorsuló mértékben károsították a Föld ökoszisztémáit, és a 10 000 éve meglehetősen stabil éghajlatot.
Az ember által okozott környezetromlás (talajszennyezés, légszennyezés, zajszennyezés, fényszennyezés, erdőirtás, túlhalászat, tengerek savasodása, invazív fajok stb.) és éghajlatváltozás olyan drasztikus mértékben fokozódott a múlt század közepe óta, amilyenre a történelem során még soha nem volt példa.
Mindezek arra késztetettek egyes kutatókat, hogy azt feltételezzék, hogy az antropogén hatások egy új földtörténeti időszakot nyitottak meg: az antropocént.
