A NAK TechLab az első hazai vállalkozásfejlesztési program, amely kifejezetten az agrár startupokra fókuszál. A startupok innovatív megoldásokkal segítik az agrárium szereplőit, akik pedig a piacra lépés lehetőségét teremtik meg a fiatal vállalkozások számára. Holán Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnökével és Jónás Lászlóval, a Design Terminal szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Mikor és miért fogalmazódott meg bennetek a NAK TechLab ötlete? Milyen céllal hoztátok létre a programot?

Holán Balázs: Pár éve – a kamarában végzett munkám mellett – egy városfejlesztéssel kapcsolatos digitális projekten dolgoztam. Ennek során kerültem kapcsolatba a Design Terminallal, és ismertem meg a startupok számára nyújtott szolgáltatásaikat. Ekkor rajzolódott ki bennünk a kezdeményezés gondolata.

Jónás László: Rengeteget beszélgettünk Balázzsal és az agrárgazdasági kamara vezetőivel arról, hogy az agrárinnovációt sokan a mai napig csak a kutatás-fejlesztéssel azonosítják, pedig fontos lenne, ha a startupok is be tudnának kapcsolódni ebbe a munkába. Számtalan szolgáltatás-innováció tudja ugyanis segíteni a magyar agrárium digitalizációját. Azt is éreztük, hogy kevesen értik az agrárium igazi súlyát a mindennapjainkban, és még kevesebben látják azt, hogy mennyire izgalmas terület ez a különféle egyetemeken végző fiataloknak. Valójában ezen is szerettünk volna változtatni.

H.B.: A NAK egyik kiemelt célja a hazai gazdálkodók támogatása az egyre éleződő globális piaci versenyben. A mezőgazdaság kihívásaira – mint például a gazdálkodást egyre jobban érintő szélsőséges időjárás vagy a generációváltás kérdésköre – az egyik leghatékonyabb válasz a szektor digitalizációs szintjének növelése. Annak révén, hogy az innovációs ökoszisztémában belül magasba emeltük az agrár „zászlót”, agilis, fiatal fejlesztők sorakoztattunk fel a kihívások megoldása érdekében, akik kiváló alapot biztosítanak az agrárium jövője szempontjából.

Miről szól mindezek tükrében a NAK TechLab? Mivel segíti a csatlakozó startupokat, nagyvállalatokat?

H.B.: Agrár vállalkozásokat fejlesztünk, és segítjük őket a piacra, annak érdekében, hogy növelni tudják a magyar gazdálkodók hatékonyságát és termelőképességét. Ez természetesen nem csak a gazdálkodók érdeke, hiszen például ennek a folyamatnak köszönhetően kerül mindannyiunk asztalára kiváló minőségű hazai élelmiszer. Programjaink célja kettős. Egyrészt fejlesztjük a startupokat agrárgazdasági és üzleti oldalról, másrészt „érzékenyítjük” a legnagyobb hazai agrár cégeket, akik az új fejlesztéseket beépítik a portfoliójukba.  

J.L.: Szeretnénk, ha az agrárium kiemelt helyet kapna a fiatalok elképzeléseiben akkor, amikor a jövőbeli karrierjükről gondolkodnak. Ha látnák, hogy a mezőgazdaság fényévekkel menőbb, mint egy nagy multicégnek dolgozni. Jó úton járunk: az idei egyetemi ötletversenyünkre jelentkezők 70 százaléka nem agrár tanulmányokat folytat.

Miben más a NAK TechLab, mint az eddigi, hasonló kezdeményezések?

H.B.: Nem volt korábban példa olyan startup programra, amely kifejezetten az agtech témára fókuszált volna. Amit kiemelnék még, az a gyakorlatiasság: nálunk valós piaci körülmények között fejleszthetnek a startupok, a legjelentősebb agrár nagyvállalatokkal közösen – mindez borzasztóan nagy előnyt jelent a validáció és a piacszerzés szempontjából. Szintén erősségnek gondolom, hogy olyan mentorokkal dolgozunk együtt, akik már többször kijárták azt az utat, ami előtt a velünk együttműködő startupok állnak.  

J.L.: A program mindent megtesz azért, hogy a megszülető ötletek a lehető leggyorsabban, a piacon tudják megmérettetni magukat. Ritka lehetőség ez egy stratupnak, hiszen azonnal kiderül, hogy elképzelései mennyire állják meg helyüket a valóságban, és rögtön megismerheti első ügyfeleit is.

Mennyire nehéz rávenni a gazdákat arra, hogy a hosszú évtizedek alatt berögződött, hagyományos módszereken változtassanak?

H.B.: A gazdálkodóknak nagyon nehéz dolguk van, hiszen egyetlen rossz döntés egy egész évet tehet tönkre. Érthető az óvatosság. Ráadásul egyelőre ritkán beszélünk összefüggő rendszerekről, tehát elsőre alacsonynak tűnhet az egy-egy új megoldás által kínált hatékonyságnövelés. Mégis optimisták vagyunk, mivel egyre több új, remek megoldás születik, ami radikálisan fogja javítani ezt a típusú nyitottságot.

Ehhez képest mennyire nyitottak a nagyvállalatok és a befektetők?

J.L.: Mivel újdonságnak számított a kezdeményezés a nagyvállalatok számára is, először meg kellett érteniük és ismerniük a programot és valódi gyakorlati hasznát. A startupok és nagyvállalatok közti együttműködések száma és a programhoz csatlakozó cégek mérete jól mutatja, hogy működő rendszert sikerült kialakítani. A befektetőknél egyszerűbb volt a helyzet, hiszen ismerik az inkubátorok működését és tudják, hogy egy ilyen együttműködéssel csak nyerhetnek.

A program nem csak a nagyvállalatok életét befolyásolja. Ha elfogadják az újításokat, mivel lesz könnyebb a gazdák, kisebb gazdaságok élete, munkafolyamatai?

H.B.: A kamarának közel négyszázezer tagja van. Egyrészt ezen vállalkozások jelentős része valamilyen formában üzleti partnere a programban velünk együttműködő nagyvállalatoknak. Ha a velünk kapcsolatban álló nagyvállalatok új, innovatív szolgáltatásokat fejlesztenek a partnereik számára, akkor közvetett módon a mezőgazdaság szereplőit széles körben fejlesztjük. Minél hamarabb hozunk felszínre új technológiákat, annál korábban gyűrűzik be ez a kis méretű gazdaságok szintjére. Másrészt a nagyvállalatok nyitottsága bizalmat és igényt szülhet az ilyen, újszerű megoldások iránt.

Milyen mérföldköveket teljesített, milyen sikereket ért el eddig a program?

H.B.: Túl vagyunk két egyetemi ötletversenyen és két többhónapos inkubátorprogramon. Emellett több befektetői és szakmai meetupot tartottunk, ahol tőkéhez és szakmai információhoz juttattunk hazai agtech startupokat. Az egyetemi ötletversenyeink projektcsapataiból azóta már több bejegyzett cég is született. Az inkubátor programukban nagy, meghatározó hazai agrárvállalatokkal dolgozunk, akik segítségével több tucat hazai startupot segítettünk piachoz. Van olyan velünk együttműködő startup, amely az egyetemi ötletversenyből bekerült az inkubátorprogramunkba, ahol először éles tesztüzemhez, majd befektetéshez és nagyvállalati együttműködéshez segítettük. Jelenleg a világ egyik legnagyobb agrár nagyvállalatával azon dolgoznak, hogy a rendszerüket hogyan tudják több európai országban is alkalmazni.  

Milyen forradalmi megoldásokat hoztak a startupok?

H.B.: A startupok között van, aki a talaj és takarmány minőségét innovatív szkenner segítségével, a mezőgazdasági körülményeket szenzorokkal méri. Van, aki tanácsadó platformot fejleszt állattartók számára, és olyan is, aki az élővizeket robotikával monitorozza, a raktározást robotizációval segíti vagy a termelők életét digitális molycsapdával könnyíti meg. Ezek között vannak olyan fejlesztések, amikre már korábban is volt példa, de ezek az új megoldások gyorsabb, pontosabb, költséghatékonyabb megoldást jelentenek a gazdálkodók számára.

Hogyan tudja segíteni a fenntarthatóságot a startupok innovatív gondolkodása? Egy fecske csinálhat-e nyarat?

H.B.: Szerencsére egyre több fecske van, és feltett szándékunk, hogy sok-sok ilyen fecske legyen. Hogy egy példát mondjak: mezőgazdaságban az új megoldások segítségével csökkenthető a növénytermesztésben a növényvédőszerek, az állattartásban pedig az antibiotikumok használata, ami a profitnövekedés mellett nagyban elősegíti a környezeti fenntarthatóságot.

Gondolom, számtalan inspiráló, személyes példát lehet említeni, amely motivál titeket a program folytatására…   

J.L.: Az őszinte, sikeres kapcsolatok születését látni nagyon motiváló. Az előző inkubáció végén az egyik nagyvállalattal beszélgettem arról, hogy ők kicsit szkeptikusan érkeztek a programba, mert mégis mit tudnának mutatni ezek a fiatal cégek nekik, akik több évtizede foglalkoznak hasonló problémákkal. Két nap múlva azonban úgy álltak fel az asztaltól, hogy olyan megoldás érkezett a startuptól, amire ők sosem gondoltak.

H.B.: Számomra a legmotiválóbb dolog, hogy a múltban velünk együttműködő startupok folyamatosan informálnak minket a velük kapcsolatos fontosabb lépéseikről, ami egy erős szakmai és bizalmi kapcsolatrendszert épít köztünk és az ökoszisztéma között.

Mik a 2021-es év tervei?

H.B.: Az eddigiekhez hasonló módon segítjük a startupokat, de a tapasztalatok alapján természetesen mindig fejlesztjük a programot. Keressük azokat az újabb nagyvállalatokat, gazdákat és startupokat, akikkel lehetőségünk lesz együtt dolgozni, és próbáljuk azt elérni, hogy minél több magyar agrárinnováció épüljön be a mindennapokba, amivel hatékonyabban és fenntarthatóbb módon tudnak boldogulni a hazai gazdálkodók.

J.L.: 2021-ben is közösséget építünk. Azon dolgozunk, hogy a magyar agrárium fejlődése iránt érdeklődő szereplők megtalálják a helyüket, és ötleteik a lehető leggyorsabban elérhetővé váljanak a mezőgazdaság minél szélesebb rétege számára.

Kiemelt fotó: Design Terminal