2021 végén Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósággal foglalkozó világeseményének ad otthont Magyarország, ez a Planet Budapest 2021. Csaknem egy évvel a rendezvény előtt már bőven van miről beszélgetnünk Joó Istvánnal, az esemény kormánybiztosával.

Kérlek, mondj pár szót arról, hogyan indult a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világkiállítás szervezése. A honlapon az szerepel, hogy a Budapest Water Summit csúcstalálkozókon megfogalmazott célkitűzések továbbgondolásával jött létre ez a rendezvény.

A Planet Budapest 2021 előzménye a három nagyon sikeres budapesti víz világtalálkozó volt. A Water Summitoknak, éppúgy, mint a Planet Budapestnek is Áder János köztársasági elnök úr a fővédnöke és ő volt a kezdeményezőjük is. A közép-európai térségben nem volt még ilyen tematikájú és ekkora léptékű rendezvény, mint amilyen a Planet Budapest 2021 lesz.

Ami a 2019-es, legutóbbi víz világtalálkozót illeti, három fő témakörre koncentráltunk: a túl sok víz, a kevés víz és a szennyezett vizek témakörére. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a 2001 és 2018 közötti természeti katasztrófák 74%-ban vízzel kapcsolatosak voltak, és az elmúlt 20 évben csak az áradások és az aszályok a világgazdaságnak közel 700 milliárd dolláros kárt okoztak. Mindemellett világszerte a szennyvizek 80%-a kezeletlenül kerül vissza a környezetbe. A Világtalálkozó ezen kihívásokra kereste a válaszokat és a megoldásokat. 118 országból 2400 látogató volt itt Budapesten, ami már önmagában is nagyon komoly eredmény. 132 kétoldalú diplomáciai találkozót is bonyolítottunk, és az üzleti szereplők, akik részt vettek a szakkiállításon, több mint 700 üzleti találkozót folytattak le. A kiállítók által megszerzett üzletek volumene sokszorosan meghaladta a szervezés költségét, azaz a víz világtalálkozók ebből a szempontból is jó befektetések voltak, bőven megtérültek.

Gyakorlatilag a Budapest Water Summitok tették lehetővé a magyar vízipar nemzetközi piacokon való fokozott megjelenését. A rendezvényeket követően számos megrendelést kaptak a hazai cégek szerte a világból. Megvalósítás alatt állnak projektek Délkelet-Ázsiában, Afrikában, és egyéb térségekben is. Mi időben észleltük, hogy a környezeti erőforrások használatával és a vízhasználattal kapcsolatos problémák megoldása a XXI. század egyik legfontosabb kihívása lesz.

A három sikeres vizes esemény adta az inspirációt arra, hogy kiemelten foglalkozzunk a fenntartható fejlődéssel és bemutassuk, hogy Közép-Európa és benne Magyarország milyen technológiai megoldásokat tud felmutatni a kihívásokra. A vízgazdálkodás mellett be fogjuk mutatni, hogy az energia, a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés vagy éppen az okos városok koncepciója terén is komoly mondanivalónk van. Az esemény jelentős nemzetközi kitörési lehetőség fog biztosítani vállalkozásainknak.

Milyen célkitűzéseket fogalmaztatok meg a Planet Budapestnek?

2021-ben már ismerjük, hogy melyek a fenntartható fejlődés legfontosabb kérdései és kihívásai. A Planet Budapest 2021 továbblép, és elsősorban már nem a kihívások azonosításával foglalkozik, hanem konkrét megoldásokat szeretne felvázolni.

Meg szeretnénk mutatni, hogy mit tehet ebben a kérdésben politika, mit tehet egy város, egy önkormányzat, hogy mit tehetek én, mint egyén, hogyha a fenntarthatóság érdekében szeretnék tenni. Pozitív perspektívát szeretnénk felvázolni, iránymutatást szeretnénk adni, cselekvésre ösztönözni.

A Planet Budapest 2021 egy találkozási pont is, mindenki számára, aki a téma iránt nyitott, fogékony, vagy elkötelezett. Legyen szó akár szakpolitikai vagy diplomáciai szereplőkről, akár az üzleti világ, a tudományos élet, a fenntartható fejlődést finanszírozó intézmények képviselőiről, vagy a cselekedni hajlandó emberekről.

Idén mennyi vendéget vártok?

Sokezer résztvevőt várunk szerte a világból. Meglátjuk, hogy milyen lesz a járványügyi helyzet akkoriban, de mindenképpen egy offline megvalósuló eseményre készülünk.

Négy rendezvénycsoporttal készültök: expó, világtalálkozó, ifjúsági élményprogram és közönségprogram. Elsőként vegyünk az expót, milyen típusú hazai vállalkozások és innovációk várhatók?

Nagyon fontos kiemelni, hogy a startupoktól a nagyvállalatokig mindenkit várunk a szakkiállításra, de az üzleti életen kívül azokat a szakmai szervezeteket, szövetségeket, oktatási intézményeket is, akiknek a fenntarthatóság témakörében van konkrét megoldása, projektje, valamilyen szolgáltatása.

Példaként említhetném azokat a startupokat is, amelyekről a Ti portálotokon értesültem először. Ilyen volt a Munch, ami az ételpazarlás csökkentésére fókuszál, vagy a Csalomon rovarcsapda, amely a növényvédelemben játszhat kulcsszerepet azáltal, hogy a gazdák időben tudják azonosítani, milyen rovarok támadhatják meg a termőterületeket, ezzel pedig csökkenthető a szükséges rovarírtószer mennyisége. De említhetném például annak a komplex rendszernek a bemutatását, ami a Tiszán került felállításra az Ukrajnából érkező iszonyatos mennyiségű műanyaghulladék kiemelésére, vagy mondhatnám az összecsukható konténereket, amik mivel jóval kisebb helyen szállíthatók, jelentősen csökkentik a logisztikai költségeket és a CO2 kibocsátást. De említhetnék olyan magyar innovációkat, amelyek a szennyvízből fűtésre alkalmas hőt képesek előállítani, vagy olyan fintech megoldásokat, amelyek a vállalatokat ösztönzik arra, hogy az üzleti folyamataikba is beépítsék a CO2 csökkentési célokat. Nagyon széles a spektrum, összesen 190 kiállítót várunk a visegrádi négyek országaiból.

A világtalálkozóra államfőket, kormányfőket és különféle állami szintű képviselőket vártok. Lehet itt cél valamilyen együttműködésre, döntésre számítani?

Arra számítunk, hogy aki eljön a Planet Budapestre, az a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban már elkötelezett, vagy nyitott a témára. Ez egy jó kiindulópont. A célunk hangsúlyosan nem az, hogy az egyes országok klímavédelmi, vagy környezetvédelmi teljesítményét hasonlítunk össze és bárkit a sarokba állítsunk, ha esetleg gyengébben teljesít. De persze azt sem fogjuk elhallgatni, hogy Magyarország és a Közép-Európai térség a sok teendő mellett milyen pozitív eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. Például azt, hogy a Visegrádi Négyek tekintetében mind az üvegházhatású gázok kibocsátásában, mind a kommunális hulladéktermelésben az egyik legalacsonyabb egy főre jutó értékkel rendelkezünk. Magyarország 2000-hez képest 29%-kal növelte a GDP-jét és közben 24%-kal tudta csökkenteni a CO2 kibocsátását. Vagy azt is elmondhatjuk, – ha már a Munch-ról beszéltünk, – hogy nálunk az élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben közel 5%-kal csökkent. 2019-ben a V4 országaiban átlagosan 70 kilogramm élelmiszer került kidobásra fejenként. Magyarországon 65 kg, az EU-s átlag pedig 92 kg volt. Nem lehetünk elégedettek, de az irány jó. Összességében a Planet célja az, hogy egy hiánypótló találkozási pontot biztosítson, a résztvevők eljöjjenek, megosszák egymással a tudásukat, inspirálódjanak, és utána hazatérve pedig cselekedjenek.

A koronavírus-járvány hatására még aktuálisabb lett a fenntartható gazdaság megteremtése, hiszen a jelenlegi helyzet sokkal inkább rávilágított arra, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat a lehető legkörültekintőbben kell felhasználnunk. Az információk megosztása sarkalatos pontja az ökológiai válság megoldásának is. Azt várjuk a Planet Budapesttől, hogy elindul egy előremutató párbeszéd, a különböző országok bemutatják, hogyan gondolkodnak a témáról, és akár közös kutatási programok is indulhatnak az innováció érdekében.

Mit várhatnak a magyar kilátogatók ettől a pár naptól?

Olyan közönségprogramokat fogunk szervezni, amik megmutatják, hogy a mindennapi életünkben hogyan tudunk fenntarthatóbbak lenni. Be fogjuk mutatni, hogy a fenntartható életmód nem feltétlenül jár lemondásokkal, kényelmetlenséggel, az jól beilleszthető mindennapjainkba.

Tudjuk, hogy nagyon sokan nagyon sokat tesznek már jelenleg is a fenntarthatóságért: szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékosság, de van még egy sor másik olyan megoldás, ami lehet, hogy kevésbé ismert, és amik alkalmazhatók a mindennapjainkban. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk pedig, hogy a fiatalokat megnyerjük a fenntartható fejlődés témájának. Egy innovatív és nagyon látványos kalandparkon keresztül fogjuk nekik bemutatni, hogy a ma meghozott döntéseiknek milyen pozitív, vagy negatív következményeik lehetnek a jövőben.

Az esemény a Hungexpon lesz. Ott helyben mit tesztek a fenntarthatóságért?

A teljes rendezvényt úgy szervezzük meg, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyoma. Nagyon kevés lesz például a nyomtatott anyag, inkább a digitális és vetített tartalmakra helyezzük a hangsúlyt. A kiállítói standok újrahasznosított anyagokból készülnek. A lehető legközelebbről fogjuk beszerezni az élelmiszereket, olyan csomagolóanyagokat fogunk használni, amelyek lebomlanak, vagy valamilyen újrahasznosított termékből származnak. Tömegközlekedés használatára fogjuk ösztönözni a résztvevőket. Akik elektromos autóval jönnek, azok parkolhatnak majd a Hungexpó területén is.

A pandémiáról ejtettünk már pár szót. Arra fel vagytok készülve, hogy mi lesz, ha komolyodna a helyzet? Van arra lehetőség, hogy egy részét online tartsátok meg a Planet Budapestnek?

Az elsődleges célkitűzésünk az, hogy személyes jelenléttel valósítsuk meg a rendezvényt. Persze vannak olyan elemei, amik elhelyezhetők az online térben, mondjuk egy szakmai tanácskozás, de bizonyos elemeihez mindenképpen a fizikai jelenlét lenne szükséges. És éppen ezért esett a Hungexpora a választásunk, mert azt ott lévő terek lehetővé teszik, hogy betartsuk a távolságtartási szabályokat is, ha még akkor is szükség lesz rájuk.

A végére egy személyes kérdés. Mit teszel a mindennapokban a fenntarthatóságért?

Nekem az egyik legfontosabb az, hogy helyi termelőktől vásároljak, vagy legalábbis magyar termékeket vásároljak. Olyan zöldségeket, gyümölcsöket és élelmiszereket veszek, amit itthon termelnek. Egyszer kiszámoltam, hogy milyen mennyiségű vizet pazarolunk el, hogyha fogmosás közben nyitva hagyjuk a csapot. Megdöbbentő eredmény jött ki, több kádnyi vizet lehet így elveszíteni évente, per fő, ami – sokan nem tudják – rettenetes pazarlás. Úgyhogy erre is szoktam figyelni. És amikor csak lehet, sokat biciklizek, ez kifejezetten a szívemhez közel álló szabadidős tevékenység.