Természetközeli kertészkedés a városban
A társasházak körfolyosóján rosszabb esetben dohányoznak a lakók, jobb esetben a biciklijüket tárolják és virágokat ültetnek balkonládába. Lőrinczi István azonban a Perma Gang Project keretében egy ferencvárosi gangon önfenntartó mezőgazdasági rendszert hozott létre a permakultúra jegyében.
22 éve kezdtél vállalati csapatépítéssel foglalkozni, most pedig a városi permakultúrás kertészkedés hazai arca lettél. Hogyan jutottál el idáig?
Gyerekkoromtól kezdve érdekeltek a természettel kapcsolatos programok, ebben gyökerezik a hegymászó pályafutásom is. Az Outdoor Mission Kft.-t 16 éve alapítottuk, és karitatív csapatépítéssel is foglalkozunk, amelynek keretében nagyrészt természetvédelmi programokat szervezünk. 11 éve a cégünk másik fő tevékenysége a fenntarthatósági ismeretterjesztés. Ebből 6 éve nőtte ki magát az ÖKO-Sziget nevű gyermekrendezvény, aztán az Életrevaló táborba fogtunk bele. Tavaly a LÉPNÉL? – Tegyünk együtt a beporzókért nevű kampányt indítottuk el, amelyet a járványhelyzet miatt fel kellett függeszteni. Reményeink szerint idén folytatni tudjuk. A permakultúrában úgy két éve kezdtem elmélyülni, és az Életfánál egy éve végeztem el a PDC (tervezői) képzést.
Milyen filozófia húzódik a permakultúrás kertészkedés mögött?
A permakultúra egy tervezői rendszer, amely a természettel való együttműködésen alapszik. Három alapelve van (a Föld védelme, az emberek védelme és a méltányos megosztás), amelyek minden felelősen gondolkodó ember számára hasznos iránymutatásként szolgálnak. Permakultúra-tervezőként ökológiai szisztémák kialakulásának feltételeit teremtjük meg, de mi is a rendszerben maradunk támogatóként. A természet mintázatait figyeljük meg, és azokat emberi környezetben alkalmazzuk.
Milyen növények találhatóak a gangodon, és hogyan biztosítod ezek ellátását?
80 különböző faj volt szezonban, ezekből kb. 50 ehető. Sokféle fűszernövény, paradicsomok, mángold, eper, zöldborsó, retek, sarkantyúka és hasonlók. Tavasztól őszig különböző időszakokban virágzó növényeket telepítettem, a beporzókra is gondolva. Az időzítés és a tér kihasználása szintén fontos szempont volt a tervezésnél, hiszen egy ilyen kis területen másképp nem tudtam volna ennyi növényt termeszteni. Minél inkább igyekeztem kialakítani a körforgás feltételeit, hogy viszonylag keveset kelljen hozzányúlni a rendszerhez. A vízbiztonságért például a miniatűr dézsatavak és a vertikális csatornák közti kapcsolat felel. Vannak azonban Wicking-ágyások, amelyek alulról itatják a növényeket és nagyon vízbiztosak. (A gang vízellátásáról részletesebben a Zöldhullám podcastünkben beszélt István – a szerk.) A zöldhulladékot visszadolgozom a földbe, de nitrogénmegkötők is vannak, amelyek a levegőből gyűjtik össze ezt az értékes tápanyagot.
Milyen tapasztalatokat vontál le az első év után? Tervezel változtatni, újítani idén?
Ha az ökológiai rendszerben maradnak „nyitott rések”, akkor a természet gyorsan betölti ezeket, és megjelenhetnek számunkra hátrányos elemek is – ezek a kártevők. Nálam is előfordult néhány, ezért idén szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre, de kizárólag biológiai védekezéssel. Többféle gyógynövény alkalmas arra, hogy „teát” készítsünk belőle, ami majd megvédi a célnövényeket (cickafark, csalán stb.). De például a zengőlegyek is fogyasztják a levéltetveket.
Az viszont kellemes meglepetés volt, hogy milyen gyorsan összeállt a rendszer, és a hozam is elég jó volt. Három és fél hónapig nem kellett paradicsomot venni, sok mángoldot és retket is ettünk, az eper késő őszig kitartott. A zöldfűszerek teljes szezonban (és még utána is) elláttak minket. Most van kb. 6 nm földterületem, idén ezt szeretném legalább megduplázni. Próbálom a falakat és a mennyezetet jobban bezöldíteni. További technikákkal fogok kísérletezni, például hogyan tudnám jobban bevonni az esővizet. Szívesen próbálkoznék fás rendszerrel is, erre is lenne hely a házunkban. A fejlesztésnek csak a kreativitás szab határt.
Mit tanácsolnál annak, aki hasonló projectbe szeretne belevágni?
Mindenkit kísérletezésre biztatnék! Először érdemes kicsiben kezdeni, és azt a kis területet is holisztikusan megközelíteni. Figyeljük, milyenek a mikroklíma viszonyok, milyen növények érzik ott jól magukat. A növényeknek három dologra van szükségük: fény, víz és talaj. A talaj mélysége szintén kulcskérdés, amit nehéz egy erkélyen vagy gangon megoldani, de nem lehetetlen. Az interneten sokat lehet olvasni különböző technikákról, de a legfontosabb a gondolkodás. Éppen ezért összeállítottam a városi permakutúráról egy ismeretterjesztő programot. Azt ne várja senki, hogy teljes zöldség- és gyümölcs ellátása lesz, de öngondoskodásra és környezettudatosságra nevel, erősíti az egyéni felelőségvállalást. Nem utolsó sorban a gyermekek számára élő ismeretterjesztő helyszínként és „játszótérként” is funkcionálhat a gang, tehát a jövő generációjára is pozitív hatással lehetünk, ha ilyenbe fogunk.
Ha tetszett a Perma Gang Project története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!
Fotók: Lőrinczi István/Perma Gang Project
