A közelmúltban módosult a hazai cégek mind szélesebb körét érintő ESG-törvény. A fenntarthatósági elvárások erősödésére reflektáló szabályozás és a kapcsolódó munka terén Magyarország nemzetközi összevetésben is élen jár, aminek a hazai cégek láthatják igazán hasznát.
Magyarországon ez év elején lépett hatályba az ESG-törvény, jelezve, hogy a cégek tevékenységének fenntarthatóságára irányuló elvárások erősödése a cégek egyre szélesebb köre számára immár különféle konkrét kötelezettségekben is megmutatkozik.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) mozaikszó olyan gazdasági rendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen, így a velük kapcsolatba kerülő különféle szereplők is teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről és annak tevékenységéről.
Kép: canva
A törvény jelentéstételi kötelezettséget és számos egyéb feladatot határoz meg a cégek számára, amelyeket azonban a cégek méretétől, illetve árbevételétől függően fokozatosan vezetnek be. Így a szabályozás évről évre növekvő vállalati körre terjed ki, először a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra, majd 2025-ben már minden egyéb nagyvállalatra és végül minden közérdeklődésre számot tartó mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: kkv-ra).
Kapcsolódó bejegyzések
Véget vetnének a környezetpusztító cégek titkolózásának
Napjainkban egyre többször találkozhatunk az ESG kifejezéssel, ami azt jelzi, hogy az emberiség előtt több síkon tornyosuló fenntarthatósági kihívás már a vállalatok eredményességi kilátásait is közvetlenül befolyásolja. De mit is jelent pontosan az ESG?
Változott a törvény, de a nagyobb izgalmak még hátravannak
Az úgynevezett ESG-törvényt, hivatalos nevén a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt április végén módosította a magyar Országgyűlés.
A módosítás viszonylag kevés változást okozott a törvényben, a nagyobb szakmai izgalmak inkább a részletes szabályozást tartalmazó rendeletektől várhatók – mondta el dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton Hungary ESG-üzletágának vezetője a Greendexnek, akivel együtt áttekintettük a terület aktuális hazai helyzetét.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit takar az ESG fogalma és mennyit várunk el a nagyvállalatoktól?
Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit várnak a nagyvállalatoktól a fenntarthatóság területén. A válaszok meglepő eredményt hoztak: a megkérdezettek többsége szinte még mindig csak a környezetvédelmet társítja elvárásként a vállalatok felé ezen a területen, míg 72 százalék szerint a hazai munkáltatók nem nagyon foglalkoznak a munkavállalói jóllét kérdésével.
Központi maximum- és minimumkérdőívek készülnek
A legutóbbi törvénymódosítás által eszközölt egyik változtatás értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) központi ESG-kérdőívet fog kiadni; a törvény korábbi verziójához képest ez egyértelműen újdonság. Ez lényegében azt jelenti, hogy a hatóság sorvezetőt ad ahhoz a már korábban meghatározott kötelezettséghez, miszerint a cégeknek át kell világítaniuk a beszállítói láncukat.
Az SZTFH-nak a témában szakmai fórumokon tett megnyilatkozásai alapján a hatóságtól egy ESG-maximumkérdőív kiadása várható, amely két szempontból is érdekes a szakértő szerint. Egyrészt a kérdőívből maguk a cégek választhatják ki a számukra releváns, általuk felteendő kérdéseket, másrészt pedig a maximumkérdőív jellegből az is következik, hogy egyfajta limitáció is megvalósul, amelynek értelmében a cégek nem kérdezhetnek bármit a beszállítóktól.
Ha a cég további kérdéseket is fel kíván tenni, akkor a hatósággal kell engedélyeztetnie a plusz kérdés(eke)t, vagy pedig nem hivatkozhat a jogszabályra az adatbekérésnél. Ezt a változtatást az motiválta, hogy például a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény nyomán a cégeknek „elszabadult a fantáziája”, és sok olyan kérdést is feltettek beszállítóiknak, amelyek akár üzleti titkot is sértettek.
Dr. Balásfalvi-Kiss András szerint rendkívül hasznos, hogy van egy központi kérdőív, hiszen sok cég nem ért a témához, és ha számos különféle kérdőív létezik, akkor káosz alakul ki a beszállítói átvilágításban. Emellett a szakember adatvédelmi szempontból pozitívumként emelte ki azt is, hogy nem engedélyezett kérdések feltétele esetén a cég nem hivatkozhat a jogszabályra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanakkor egy ESG-minimumkérdőívet tervez kiadni a bankok számára, amely azokat a kérdéseket tartalmazza majd, amelyeket a bankoknak mindenképpen fel kell majd tenniük ügyfeleiknek hitelfolyósításkor. Pozitívum, hogy az MNB és az SZTFH egyeztetnek annak érdekében, hogy a két kérdőív a szakmai tartalmat tekintve összhangban legyen.
Kép: canva
További könnyítés: konszolidáltan készülhet a beszámoló
A törvénymódosítás által behozott további kedvező változás, hogy az eddigiekkel ellentétben az ESG-beszámolót már nem cégszinten kell elkészíteni, hanem magyarországi székhelyű anyavállalat esetében konszolidáltan, cégcsoportszinten, ami jelentős könnyítés az érintettek számára.
Kisebb jelentőségű változás történt a törvénynek abban a részében, amely a nem megfelelés esetén kiszabható bírság összegét írja le; innen kikerült a bírság minimális összegére (500 ezer forintra) vonatkozó szövegrész, míg a bírság lehetséges maximális mértékének meghatározása változatlanul szerepel benne (ez 1 millió forint). A szakértő szerint később a szankciók köre más uniós szabályozásokhoz hasonlóan várhatóan kiegészül például a közbeszerzésektől és az EU-s pályázatoktól való eltiltással vagy egyéb megkülönböztetéssel is, illetve a bírság mértékének jelentős (árbevétel-alapú) módosítása is várható.
A törvénymódosítás szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat is, így az ESG-tanácsadó vállalkozásnak már a kapcsolt vállalkozása sem lehet ESG-tanúsító vagy -minősítő ugyanannál a cégnél.
Fontos, hogy közben elfogadták az uniós CSDDD-irányelvet is (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), amely szintén összefügg a hazai ESG-törvénnyel. A hazai szabályozást hamarabb fogadták el, de már az uniós tervezet ismeretében; a hazai szabályozás egy fokkal szigorúbb, nagyobb körre terjed ki, aminek az az oka, hogy a törvényalkotó ezzel igyekszik felkészíteni a hazai vállalkozásokat arra, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a fenntarthatóság területén.
Kép: canva
Nagyon előremutató, ami ezen a téren itthon történik
Lehet, hogy minimálisan nagyobb a nagyvállalatokra nehezedő adminisztrációs teher, de az átvilágításra kerülő kkv-körnek, illetve a bankok által átvilágítandó ügyfélkörnek az egységesítés, a központilag meghatározott kérdőív miatt könnyebb dolga lesz, és kevesebb kérdőívet kell kitöltenie függetlenül attól, hogy hány partnere kérdezi meg az adott céget – hangsúlyozza dr. Balásfalvi-Kiss András.
A törvény végrehajtási rendeletei ugyan még nem jelentek meg – ez a szakértő szerint júniusra várható –, ezzel együtt rengeteg képzési tanfolyam indult, és konferenciákat is tartanak a témában, jelezve, hogy nagy az érdeklődés a cégek részéről. A ma még hiányzó, várhatóan hamarosan megjelenő részletszabályozás fogja meghatározni egyebek mellett a központi kérdőív tartalmát, a cégek átvilágítási folyamatával szembeni elvárásokat vagy éppen az ESG-tanácsadókra, -tanúsítókra, -minősítőkre, -szoftverekre és a regisztrációra vonatkozó részletszabályozást is.
A részszabályok hiánya miatt egyfajta kivárás is érzékelhető a cégek körében. Nem nagyon „mernek” tendert kiírni és beszállítót kiválasztani, és ez a helyzet valamelyest az ESG-szakmát is visszafogja, hiszen, bár a képzésre jelentős igény mutatkozik a cégek részéről, akkreditációt egyelőre értelemszerűen nem kaphatnak.
A hazai kkv-k előzetes felkészítését, tájékoztatását elősegítendő a Kavosz E-Green Zrt. néven elindította ESG-edukációt végző társaságát is, amely a kkv-k és közvetve a nagyvállalatok életét megkönnyítendő a központi kérdőív alapján kidolgozott egy saját ESG-értékelési módszertant is.
Kép: canva
Összességében a célok és a cégek szempontjából is egyértelműen kedvező változások történtek a szabályozásban a szakértő értékelése szerint, aki úgy látja, Magyarország a szabályozás kidolgozása, illetve a gyakorlati alkalmazás előmozdítása terén, az érdekeltek bevonásával végzett munka tekintetében nemzetközi összevetésben is élen jár. Máshol nincs ilyen jól megfogott központi kérdőív, módszertani támogatás; ez egy nagyon előremutató dolog – fogalmazott.
Az első időszakban a kötelezettség bevezetése egyértelműen az érintettek adminisztrációs terheinek a növekedését eredményezi majd, és nagyon sok fejtörést fog okozni az új fogalmak megismerése, de a versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen intézkedésről van szó, amely nélkül a cégek nem léphetnének exportpiacokra, nem szállíthatnának be nagyvállalatoknak, és magasabb hitelköltségekkel számolhatnának – húzta alá dr. Balásfalvi-Kiss András. Mindemellett az e téren tapasztalható haladó magyar hozzáállás a hazai ESG-piac nem túl nagy számú szereplőjének is helyzeti előnyt biztosíthat az Európai Unión belül.
Mielőbb érdemes elkezdeni a felkészülést
Általánosságban ugyanakkor a magyarországi vállalkozások többsége még csak ott tart, hogy tudatosult a vezetőkben, hogy egy új, jelentős kötelezettség jelent meg, amelynek meg kell felelni. A szakember szerint jó, ha összességében a hazai cégek 40%-a hallott a témáról, és ez az arány még a kötelezettek körében sem éri el a 100%-ot. A nagyvállalati szektor már elkezdett felébredni, azonban a kkv-szektor jelentős részét hidegzuhanyként érheti majd, amikor a kérdőívek tömegesen elkezdenek érkezni hozzájuk.
Fokozza a kihívás nehézségét, hogy egyelőre csak kevés cégnél működik a kifejezetten az ESG-területtel foglalkozó külön részleg, vagy van egyáltalán szakember, és ez a nagyvállalatokra is igaz, de a kkv-kra még inkább.
A Grant Thornton Hungary ESG-üzletágának vezetője azt tanácsolja a cégeknek, hogy mielőbb kezdjék el a felkészülést. Szerinte a kkv-k esetében most az a legfontosabb, hogy tájékozódjanak, nevezzenek ki a cégnél egy, a területért felelős személyt, a végrehajtási rendeletekben foglalt központi kérdőív kiadása után pedig szerezzék meg a Kavosz E-Green ESG-értékelését. A cégeknek azért érdemes ezt megtenniük, és elébe menniük a kihívásnak, hogy ne élesben (beszállítói átvilágítás, hitelfelvétel), szűkös határidők mellett kelljen lépniük. A nagyvállalatok számára a szakértő szintén azt javasolja, hogy tanácsadói segítséggel kezdjék meg a felkészülést, amihez nekik nem is kell megvárniuk a központi kérdőív megjelenését.
Kiemelt kép: canva
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
