Afrika déli részének egyik legnagyobb folyója egy nagyon fontos dologban eltér legtöbb társától: nem a tengerbe, és nem is egy másik folyóba ömlik. Ehelyett a lefolyástalan Kalahári-medencében 15 ezer négyzetkilométeren varázsol nedves, mocsaras édenkertet a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata, az Okavango deltája.

Aki nézett valaha természetfilmet, vagy látta a nagy klasszikust, az 1974-es Sivatagi show-t, szinte biztosan találkozott már az Okavango nevével. A három országon és 1600 km-en át kanyargó folyó Botswana északi részén szakad ezernyi ágra, és hozza létre a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolatát.

A mocsaras területen egykor a hatalmas Makgadikgadi-tó hullámzott, amelyet az Okavango mellett a térség több folyója is táplált. A sós vízű tó fénykorában háromszor akkora területet foglalhatott el, mint a mai Magyarország, ám geológiai és klimatikus változások eredményeképp mintegy 12 ezer évvel ezelőtt végleg kiszáradt. Emlékét ma a hatalmas kiterjedésű sós síkság őrzi, melynek egy része az év bizonyos részében továbbra is víz alá kerül.

Különlegesen gazdag élővilág

Az Okavango deltájának különlegessége, hogy egy egyébként száraz régióban teremt paradicsomi körülményeket. Az életadó vízfolyások, a lagúnák és az időszakos tavak igen vonzóvá teszik a deltát a környező vidékek állatvilága számára. Olyannyira, hogy a terület az egykor a kontinens jelentős részére jellemző gazdag, sokszínű és nagy sűrűségű állatsereglet egyik utolsó bástyája; nem véletlen, hogy évről évre turisták tömegei látogatnak a környékre. A számtalan ritka állat között vannak elefántok, zsiráfok, orrszarvúk és vízilovak is. A nagytestű emlősök jelentős része viszont nem állandó lakó: a december és március között hulló nyári esők idején új legelőket keresve elhagyják a deltát, és csak később, a tél közeledtével térnek újra vissza.

Földünk szárazföldi területeinek közel 18%-át adják a lefolyástalan vidékek. Ezek közé tartozik a Kalahári-medence is, ahonnan a víz nem jut el a tengerekig, hanem főként párolgással távozik. Ez az Okavango esetében azt is jelenti, hogy a folyó által szállított ásványi anyagok felgyülemlenek a deltában, a terület így egyre sósabbá válik. A lagúnák több ezer szigete esetében ez azt eredményezi, hogy a földet terméketlen fehér talaj borítja, melyen egy sótűrő pálmafajon kívül nem él meg növény. A fák és a cserjék tehát a szigetek széleire szorulnak, ahol még nem halmozódott fel a só. Érdekesség, hogy ezeknek a szikes szigeteknek jelentős része egykor termeszvár volt, melyeken később meg tudtak kapaszkodni a növények.

Az állatvilág számokban: az Okavango-deltában 160 emlős-, 530 madár-, 155 hüllő-, 35 kétéltű- és több mint 1500 növényfaj él. Összehasonlításképp érdemes megnéznünk néhány kézzelfogható adatot. Magyarország mai területén 87 olyan emlősfaj található meg, amely az utóbbi 20 évben bizonyítottan előfordult. A madarak esetében 400–410 közötti ez a szám, míg például hüllők tekintetében 16 fajról számolhatunk be. Hogy a méretekkel is tisztában legyünk: hazánkban 6,2-szer férne el a teljes Okavango-delta.

Veszélyek leselkednek az Okavangóra

Az Okavango-delta 2014 óta a Világörökség része, sajnos azonban ez sem biztosíték arra, hogy e természeti csoda hosszú távon fennmaradjon. Az egyik lehetséges fenyegetés a ReconAfrica nevű kanadai vállalat tevékenysége, amely kőolaj után kutat a vidéken. Bár a cég állítása szerint a tevékenysége nem fog kárt okozni az ökoszisztémában, a környezetvédelmi szervezetek aggodalma jogos.

Jelentős veszély az Okavango vízhozamának csökkenése is. Ennek hátterében egyfelől a mezőgazdaság, az egyre nagyobb kiterjedésű öntözött területek és az állattartás állhatnak. Másrészt jelenleg is tervben van a namíbiai kormány részéről egy olyan vízerőmű építése, mely áttételesen az Okavangót is érintené. A környezetvédők e projekttel kapcsolatban is a vészharangot kongatják, talán nem is teljesen alaptalanul. Végül pedig a területnek szembe kell néznie a klímaváltozás jelentette kihívásokkal is. Az előrejelzések szerint a folyó vízgyűjtőjén a csapadékmennyiség egyre inkább csökken majd, ami jelentős hatással lesz a deltavidék kiterjedésére.

A cikkben használt képek forrása: canva.com