A most 16. életévében járó madarat a 2006-2009 között lezajlott kékvércse-védelmi LIFE program utolsó évében, júliusban jelölték meg még fiókaként a Csanádi-háton, egy költőláda-telepen.
Ez a kék vércse még nagyon óvatos becsléssel is évente legalább 17 000 km-t tett meg csupán a vonulás-telelés időszakában, azaz a tőlünk való őszi távozástól a tavaszi visszaérkezésig. Az elmúlt 15 évben, az első vonulásától mostanáig nagyságrendileg minimum 255 000 (!) kilométert tett meg, vagyis akkora távolságot, mintha 6,5-szer körberepülte volna az Egyenlítő mentén a Földet.
Hazánkban a kék vércse elsősorban az ország középső és keleti részén, az Alföld sík vidékein költ. A kék vércse hosszú távú obligát vonuló, telelőterülete Délnyugat-Afrikában van, a Dél-Afrikai Köztársaság északi részétől Namíbián és Botswanán keresztül Angoláig, Zimbabwéig és Zambiáig terjed.
A kék vércse a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít saját fészket, költéséhez elsősorban a varjúfélék fészkeit foglalja el. Hazánkban a vetési varjú, szarka, dolmányos varjú fészkekben telepszik meg leggyakrabban, de szinte bármely, méretben megfelelő gallyfészket (pl. egerészölyv) vagy akár faodút, faüreget is elfoglalhat. A megfelelő élőhelyen mesterségesen kialakított fészektelepeket is hosszú távon használja és sikerrel költ azokban.
Különös ízt ad a történethez, hogy ez a madár egész eddig nem került sehol szem elé, azaz nem ismeretes másik évben, más helyszínen a megkerülése.