Kevés olyan állat van, amelyhez több mítosz és babona kapcsolódna, mint ehhez az érces hangú, sötét tollazatú, sokszor nagy tömegekben megjelenő, igen értelmes madárhoz, a varjúhoz. Kínában például a kegyetlenséget és a gonoszságot testesíti meg, a keresztény kultúrában a magány és a Sátán szimbóluma, a japánoknál pedig szent állatként tisztelik. 

A sokszor nagy csapatokban látható, sötét színű varjakat számtalan kultúrában kötötték össze a halállal és az eltávozó lelkekkel, ennek valószínűleg az is oka lehetett, hogy a csatamezőkön vagy éppen a temetőkben gyakran találkozhattak ezekkel a madarakkal. A magyar nyelv sem véletlenül nevezi a baljós, veszéllyel fenyegető, várható bajokról szóló, negatív beszédet károgásnak. Azonban a babonáktól elszakadva, nézzünk inkább utána a varjak élőhelyeinek, szaporodásának, életmódjának és étrendjének! 

Varjúfajok 

A varjak a verébalakúak rendjébe, a varjúfélék családjába, a varjú (Corvus) nemzetségbe tartoznak, Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak- és Közép- Amerikában, az Antillák szigetein és a Csendes-Óceán egyes szigetein is elterjedtek. 

A varjúfélék családjába százhúsznál is több faj tartozik, a Corvus nembe pedig több mint negyven, a kubai varjútól az azték varjún át a guami varjúig. Legtöbbjük színe egységesen fekete, de léteznek világos vagy fehér jegyekkel, nyakfolttal rendelkező, illetve fekete-szürke színváltozatú fajok is. Az előbbire példa a pajzsos varjú vagy a nyakörves varjú, az utóbbira pedig az indiai varjú vagy a hazánkban is honos dolmányos varjú. A varjak általában nagy méretű madarak, hosszú és erős csőrrel, de létezik rövidebb csőrű változat is, például az Észak- és Közép-Amerikában élő rövidcsőrű varjú.

Magyarországon a vetési varjú, a kormos varjú és a dolmányos varjú található meg, illetve a rendkívül ritka havasi varjút is észlelték már itthon egyszer, 1928-ban. A hazai varjúfélék családjába tartozik még a szarka és a szajkó, illetve a szintén Corvus nemzetségű holló és csóka is.

Vetési varjú

A vetési varjú (Corvus frugilegus) testhossza körülbelül 45 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–100 centiméter, testtömege körülbelül 300-340 gramm. Színe koromfekete, az idősebb példányok csőrének töve szürke, a fiatal egyedeké fekete.

A vetési varjú élőhelye az alföldi területek pusztái. Főleg mezőgazdasági területeken telepesen fészkel, akár több százas kolóniában is. Fészkét gallyakból építi, amelyekbe a fiókák kirepülése után előszeretettel költözik be az erdei fülesbagoly, a védett vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is, utóbbi miatt a vetési varjú is védett státuszt élvezhet (természetvédelmi értéke 50.000 forint). A fészekalj 3–6 tojásból áll, amelyeken a tojó ül, miközben a hím eteti őt. A fiókák 16–18 nap múlva kelnek ki, majd 28–30 nap elteltével repülnek ki végleg.

A vetési varjú étrendje változatos, leginkább a környezetében található lehetőségektől függ. Állati táplálékai közé tartoznak a gyíkok, az apró rágcsálók, a talajszinten mozgó rovarok, azonban a lepotyogott érett gyümölcsöket, valamint a diót is elfogyasztja. Egy területre koncentrálódó, nagy létszámú jelenlétével a haszonnövények – a búza, kukorica – vetőmagjaiban is jelentős kárt tehet. 

A vetési varjú hazai állománya nem vonul, a varjak csupán a költőhely körül mozognak rövidebb távokra. 

Kormos varjú

A kormos varjú (Corvus corone) mérete 45–47 centiméter, szárnyfesztávolsága 93–104 centiméter, testtömege 370–650 gramm. Színe a vetési varjúhoz hasonlóan koromfekete, de az ő csőrének a töve is mindig teljesen fekete.

Fasorokban, ligetekben, erdőszélen magányosan fészkel. Gallyakból készült, nagy méretű fészkét általában igen magasra építi, a belsejét sárral kitapasztja, és puha anyagokkal is kibéleli. A kormos varjú szaporodása hasonló a vetési varjúéhoz, a 4–6 tojásból álló fészekaljon a tojó ül, miközben a hím eteti őt. A fiókák 18–20 nap alatt kelnek ki, majd körülbelül egy hónapos korban hagyják el a fészket, ám a szülőkkel még jó ideig együtt maradnak.

A kormos varjú étrendje főleg állati eredetű. Puhatestűeket, kisebb gerinceseket, rovarokat és dögöt fogyaszt, a növényi étlapról pedig nem veti meg a gabonát sem. 

Magyarországon állandó faj, de kóborolhat. Védett, természetvédelmi értéke 25.000 forint. 

Dolmányos varjú

A dolmányos (Corvus cornix) vagy szürke varjú nagyon közeli rokonfaja a kormos varjúnak, olyannyira, hogy sokáig a kormos varjú egyik alfajának tekintették, önálló fajnak csak 2002-ben nyilvánították. Mérete 44–52 centiméter, szárnyfesztávolsága 84–100 centiméter, súlya 540–600 gramm. Teste szürke, a feje, a torka, a szárnyai, a farktolla és a combjai feketék. Csőre vastag és fekete.

A dolmányos varjú életmódja sikeresen alkalmazkodott az emberi környezethez is, de a mezőgazdasági területeken is megtalálja a számításait. Igazi opportunista madár, a városokba beköltözve kitűnően kihasználja az emberi életmód nyújtotta lehetőségeket: például előszeretettel kukázik is. Étrendjében egyébként a kormos varjúhoz hasonlóan szintén az állati eredetű ételek dominálnak, szívesen fogyasztja a rovarokat, a kisebb gerinceseket, a puhatestűeket és a dögöt is. Emellett sajnos kifosztja más, akár védett madarak fészkét is, így a populációjának szabályozása szükséges.

A dolmányos varjú szaporodása megegyezik a kormos varjú szaporodásával. A 4–6 tojáson itt is a tojó ül, a hím feladata az etetés. A fiókák 18–20 nap alatt kelnek ki, majd 4–5 hetes korukban repülnek ki a fészekből, ám ők is sokáig együtt maradnak a szülőkkel. 

Magyarországon igen gyakori madár, vadászható vadfaj, vadászati idénye (a költési időszakán kívül esik), július 1-től február utolsó napjáig tart. 

A varjú intelligenciája

Nem kétséges, hogy a varjú rendkívül okos állat, intelligenciaszintje megegyezik egy 5–7 éves gyermekével. Értelme és gondolkodása a tudósokat is lenyűgözi, akik számos kísérlettel győződtek és győződnek meg a mai napig ezen madarak átlagon felüli képességeiről. A varjak értik az ok-okozati összefüggéseket, képesek előre tervezni, gondolkodásuk analitikus. Eszközöket használnak, de nem szimplán csak egyet-egyet, hanem képesek adott sorrendben egymás után többet is, valamint ezeket emlékezetből is össze tudják állítani. A varjú a kitűnő memóriáját – amit valószínűleg legtöbbünk megirigyelhetne – az élelem elrejtéséhez is használja, akár kétszáz különböző rejtekhelyet is minden gond nélkül megjegyez, sőt, arra is emlékszik, hogy melyik helyen pontosan mit hagyott. 

A varjú képes megkülönböztetni az emberi arcokat, valamint azt is meg tudja becsülni, hogy mekkora egy adott tárgy súlya, mely képességet még az emberszabású majmok esetében sem figyeltek meg. 

A varjak között is kiemelkedő intelligenciájú a Csendes-óceán délnyugati részén, Új-Kaledónia szigetein honos új-kaledóniai varjú, melyet a tudomány a világ egyik legintelligensebb állatának tart. 

A varjú hangja

A varjú nem éppen egy trubadúr, aki lágy dallamokkal és csengő muzsikával énekli tele az eget, mégis a legnagyobb énekesmadárnak számít. Ahogy szokták mondani: ő rocker énekes. Hangja a jól ismert károgás. Rekedt, kemény, érdes károgása a fülnek igen kellemetlen, pláne, ha egyszerre többedmagával kiabál. A dolmányos varjú hangja még érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjúé. 

A vetési varjú hangja

A dolmányos varjú hangja

A kormos varjú hangja