A Holnapután legújabb adásában egy aktuális eseménnyel, az ENSZ 2024-es klímavédelmi konferenciájával foglalkoztunk, mely a november 19-én rögzített felvétel pillanatában még javában zajlott Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A november 11. és 22. között tartott, röviden csak COP29-nek nevezett globális szintű eseményről, pontosabban annak a felvétel idején aktuális helyzetéről, valamint személyes tapasztalatairól Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ közgyűlésének volt elnöke mesélt nekünk, aki mindemellett a COP29 nemzetközi tanácsadó testületének is tagja volt.
Holnapután című rádió- és podcastműsorunk aktuális adásában az ENSZ 29. klímavédelmi konferenciájáról, a röviden csak COP29-nek nevezett eseményről beszélgettünk. A témában Kőrösi Csabát, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatóját, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnökét volt lehetőségünk megszólaltatni, aki testközelből figyelhette az Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban megrendezett konferencia eseményeit, hiszen a COP29 nemzetközi tanácsadó testületének tagjaként volt jelen.
Kapcsolódó bejegyzések
Konfliktussal zárult a bakui klímacsúcs
A fejlődő országok képviselő szerint ez a megállapodás messze elmarad az általuk szorgalmazott összegétől.
A műsor első blokkjában vendégünk megosztotta velünk, hogyan kapott felkérést erre a szerepre, majd azt is elmesélte, pontosan milyen feladatokkal járt ez a felkérés, miben számítottak a konferencia szervezői a javaslataira. Ezt követően Kőrösi Csaba beszélt arról, hogyan kell elképzelni egy ilyen méretű rendezvényt, majd arra tért ki, hogy milyen hangulatban zajlottak a megbeszélések annak fényében, hogy az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés mértéke nemrég túllépte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt.
Ezután az idei klímacsúcs helyszínválasztásáról kérdeztük vendégünket, hiszen sokadik alkalommal rendezik olyan országban a klímavédelmi konferenciát, amelynek gazdasága a fosszilis energiahordozókra épül. Kőrösi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy nem jogos kritizálni Azerbajdzsánt azért, amiért helyet adott a COP29-nek, hiszen mindez nem valami ördögi terv eredményeként történt, hanem egészen egyszerűen azért, mert egy ilyen nagyszabású eseményhez csak stabil gazdasággal rendelkező ország tud megfelelő infrastruktúrát biztosítani. Kőrösi Csaba választ adott arra a kérdésünkre is, hogy a világ miért függ még nagyban a fosszilis energiától, és hogy látható-e komolyan vehető szándék az egyes országok részéről a zöldmegoldásokra való fokozatos átállás tekintetében.
A Holnapután harmadik negyedében a COP29-en kitűzni kívánt globális pénzügyi klímacélokat taglaltuk, vendégünk pedig tisztázta, miért emlegetik a sajtóban az idei rendezvényt pénzügyi klímacsúcsként. Miután végigvettük, mekkora összeget és milyen feltételekkel igényelnének a fejlődő országok a fejlettektől ahhoz, hogy a kitűzött klímacélokat ők is a feltételeknek megfelelően tudják megvalósítani, Kőrösi Csaba az ezzel a témával kapcsolatos problémákat elemezte, majd azt is tisztázta, hogy klímafinanszírozáson csak országok közötti adományokat vagy esetleg hiteleket is érthetünk-e.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható klímaügyben Donald Trumptól?
A bolygónak és a klímavédelmi céloknak határozottan nem kedvez, hogy Donald Trump lett az USA 47. elnöke.
Utolsó blokkunkban beszéltünk még arról, hogy mennyire elfogadható, hogy a COP29 egyes résztvevői magángépekkel érkeznek az eseményre, valamint kitértünk a klímacsúccsal kapcsolatos kételkedő hangokra, illetve arra is, hogy Magyarországot milyen szinten érinthetik az idei esemény döntései. Végül a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója arra válaszolt, hogy nagyvonalakban mi várható a jövő évi klímacsúcstól. A részletek megismeréséhez tehát érdemes meghallgatni a Holnapután legújabb adását!
Kiemelt kép: Canva
