A 2040-es évek végéig szükség lesz a fosszilis energiára
A 2040-es évek végéig szükség lesz a fosszilis energiára

A megújuló energia aránya 2035-ig reálisan az ötven százalékot sem érheti el, a 2040-es évek végéig egyre csökkenő mértékben, de szükség lesz a fosszilis energiára, a nukleáris energiára pedig még azután is – mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban felvetette, lehet-e csupán megújuló energiaforrásokból fedezni az ország energiaigényét. Ifj. Chikán Attila szerint tíz-húsz éves távlatban a klímavédelemre kell koncentrálni, a megújulók mellett a nukleáris energiának is helye van, a kettő együtt okozhat radikális karbonlábnyom-csökkenést, a fő feladat a fosszilis energiahordozók visszaszorítása.

Áder János rámutatott, hogy egymilliárd köbméterrel, vagyis tíz százalékkal csökkent Magyarország gázfogyasztása az elmúlt évben és ezeregyszáz megawattal lett kisebb a fosszilis energia – tehát a szén és a gáz – részesedése az „energiamixünkben”.

Ifj. Chikán Attila kifejtette, két üdvözlendő trend van Magyarországon, az egyik a megújuló energia, ezen belül a napenergia rohamos terjedése; a naperőmű-kapacitás bővülése miatt egyre kevesebb gázra van szükség. A másik trend a fogyasztáscsökkentés, a gázfüggőségünk csökkentése.

Áder János megjegyezte, hogy a meglévő, elavult szélerőművek helyére lehet korszerűeket telepíteni, de hangsúlyozta, „szélerőműpark-erdő” nem lesz Magyarországon. A műsor házigazdája kifejtette: a nap nem mindig süt, a szél nem mindig fúj, az atomerőmű viszont képes biztosítani a „zsinóráramot”, a gázerőmű pedig tud gondoskodni a plusz szükséglet kielégítéséről, ha épp nem süt a nap vagy hirtelen megugrik az energiaigény.

Azzal kapcsolatban, hogy még évtizedekig szükség lesz földgázra, feltette a kérdést, le tudunk-e válni az orosz gázról. Ifj. Chikán Attila elmondta, hogy már most is „sok oldalról tudunk betáplálni”, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Románia felől, és van hazai kitermelés is, plusz biometán, amelyet biogázból állítanak elő. Utóbbiban is komoly potenciál van, hiszen akár negyvenszeres kapacitásbővülésre van lehetőség – jegyezte meg a szakember. Összegzése szerint tehát a szükséges gázmennyiséget be lehetne szerezni más forrásokból, azonban esetleg sokkal magasabb áron.

A megújuló energiaforrások fontossága a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai energetikai szektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.

A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:

(MTI)

Fotó: Canva

search icon