A 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely adót vet ki az állatok metánkibocsátásáért.
Dániában a terület közel 60 százalékát mezőgazdaságra használják, többnyire intenzíven. Az adó a fenntarthatóbb mezőgazdaságról szóló megállapodás része, amelyet június végén kötöttek meg a kormány, az állattenyésztési szövetségek, az ipar és a szakszervezetek képviselői – olvasható a Makronóm elemzésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Lehetne csökkenteni az állattartás okozta metánkibocsátást?
Bár ez a felmelegedés megállításához nem lesz elég, a klímakutatók szerint az állattartás metánkibocsátását a jelenlegi szinten kell stabilizálni.
Emellett 250 000 hektár új erdő telepítésére és további megművelt területek revitalizációjára is sor kerül. A terv 43 milliárd koronát ír elő finanszírozásra. Az állatok metánkibocsátásának megadóztatásáról szóló megállapodást még jóvá kellett hagynia a parlamentnek. A bélszélmérték kiszámítása nem egyszerű, hiszen függ az állattól, a tartás módjától az évszaktól vagy akár a takarmányozás minőségétől. A dánoknak úgy tűnik, mégiscsak sikerült, ami alapján meghatározták a különadót az állatok által felböffentett vagy kieregetett üvegházhatású gázokra.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a politikusoknak mindez egyszerű, és a hétköznapi dán polgárnak is könnyen közvetíthető az üzenet. Aminek az egyik fele, nincs hangsúlyozva. Mégpedig az, hogy ez a kivetett CO2-adó lényegében egy termelésre kivetett adó, ami drágábbá teszi a dán termékeket mind otthon, mind pedig külföldön. Márpedig a sertéshús adja a dán mezőgazdasági export közel felét.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon eléri Dánia a 2030-ra kitűzött klímacélját ?
A Dán Klímaváltozási Tanács jelentése elégtelennek minősítette a dán kormány eddigi arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék a 2030-ra a kibocsátások 70%-os csökkentésére tett ambíciózus célkitűzést. A testület első éves jelentése szerint az ország klímaváltozási törvényének tavaly júniusi hatályba lépése óta bejelentett új törvények, pártközi megállapodások és kezdeményezések 2030-ra 7,2 millió tonnával csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátás, és […]
A koppenhágai kormány bejelentette, hogy a parlamentben létrejött a megfelelő pártok közötti megállapodás, már csak jóváhagyásra vár. Természetesen az érintett gazdálkodóknak a károk enyhítésére némi állami támogatást is ígértek.
A megállapodás értelmében 2030-tól az állatok metánkibocsátására, egy tonna szén-dioxid egyenértékre számítva 300 dán koronányi (1600 forintnak megfelelő összeget) gázvámot vetnének ki. A javaslat szerint ennek az összegnek 2035-ig 750 koronára (körülbelül 40000 forint) kellene emelkednie. Ugyanakkor a károk kompenzálására jelentős adókedvezményt biztosítanának a gazdálkodóknak, amelynek segítségével tényleges költségeik 2035-től 300 koronára csökkennének tonnánként.
Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm publikációjában olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva
