Klímacéljai elérése érdekében a dán kormány 15 százalékos agrárterület-visszaalakítási tervet dolgozott ki, ezzel azonban jelentősen átformálná az ország mezőgazdaságát.
Az Energiastratégia Intézet elemzése kiemeli, hogy Dániában hamarosan ebből a szektorból származhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százaléka, jóllehet 2024-ben az ágazat csupán az ország GDP-jének 2,3 százalékát adta. A radikális átalakítás nagy lépést jelent a fenntartható működés irányába, ám megvalósítása jelentős gazdasági és társadalmi konfliktusokkal járhat.
Kapcsolódó bejegyzések
Dánia megadóztatná a tehenek metánkibocsátását
A bélszélmérték kiszámítása nem egyszerű, hiszen függ az állattól, a tartás módjától az évszaktól és akár a takarmányozás minőségétől is.
Jelenleg Dánia területének jelentős része, mintegy 60 százaléka, azaz 2,6 millió hektárnyi föld, mezőgazdasági művelés alatt áll, és csupán 13 százalékát fedik erdők. Új környezetvédelmi programja, a 2024 novemberében megszavazott zöld tripartit megállapodás (IGTA) keretében viszont a dán kormány most az ország agrárterületeinek 15 százalékán helyreállítaná azok természetes állapotát.
A nemzetközi szervezetek terminológiájával földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatnak nevezett szektor kibocsátáscsökkentését célzó ambiciózus lépés erdők telepítésével, illetve az egykori tőzeglápok és rétek rehabilitációjával járna. Ezek a természetes területek ugyanis jelentős szén-dioxid-megkötő és -tároló kapacitással rendelkeznek, valamint elősegítik a víz visszatartását, s ezáltal a talaj minőségét is javítják. A terv szerint 250 ezer hektárnyi területen lennének magán-, illetve állami erdők, 140 ezer hektárnyi területen pedig láp és mocsár. A területek egy része nemzeti park lesz úgy, hogy a meglévő nemzeti parkok területét kibővítik, és 6 új nemzeti parkot hoznak létre.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon eléri Dánia a 2030-ra kitűzött klímacélját ?
A Dán Klímaváltozási Tanács jelentése elégtelennek minősítette a dán kormány eddigi arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék a 2030-ra a kibocsátások 70%-os csökkentésére tett ambíciózus célkitűzést. A testület első éves jelentése szerint az ország klímaváltozási törvényének tavaly júniusi hatályba lépése óta bejelentett új törvények, pártközi megállapodások és kezdeményezések 2030-ra 7,2 millió tonnával csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátás, és […]
A fenti fontos célkitűzésen kívül a programnak még további elemei is vannak: az intenzív állattenyésztés mérséklését célzó szén-dioxid-adó bevezetése, a mezőgazdasági támogatások trágyahasználat visszaszorítását segítő átcsoportosítása és a fenntartható élelmiszer-fogyasztás ösztönzése. Ezek mind azt szolgálnák, hogy jelentősen csökkenjen az agrárszektor szén-dioxid-kibocsátása, és ezzel hozzájárulnának az EU-szintű célok megvalósulásához is.
Az unió mezőgazdasági kibocsátása ugyanis jelenleg lassabban csökken, mint teljes kibocsátása: további intézkedések nélkül 2030-ra az agrárkibocsátás csak 4 százalékkal lesz alacsonyabb a 2005-ös szinthez képest. Ha azonban az összes tervezett tagállami intézkedést végrehajtják, a csökkentés akár a 7 százalékot is elérheti.
Az EU-s és dán célokról, a dán terv részleteiről, a klímacélok árnyoldalairól, valamint a jövőbeli kilátásokról az Energiastratégia Intézet elemzésében olvashatnak.
Fotó: Canva