Kevés magyar kezdeményezésből lett globális ügy, de az élelmezési világnap ilyen siker. A FAO 1979-es római kongresszusán Romány Pál, magyar mezőgazdasági miniszter határozati javaslata alapján nyilvánították október 16-át az élelmezés világnapjává. Így 1980 óta minden októberben arra hívja fel a figyelmet az ENSZ, hogy az élelemhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Ennek ellenére ma világszerte 673 millió ember – a Föld lakosságának 8 százaléka – éhezik, és csak Európában és Közép- Ázsiában 24 millióan küzdenek élelmiszerhiánnyal. A számok önmagukért beszélnek: összefogás nélkül nincs fenntartható és igazságos táplálkozás – írja az Élelmiszerbank sajtóközleményében.
Az összefogás és a partnerségek erejét mutatta meg ma délelőtt az az élelmiszer-adományokat szállító konvoj, amely Budapest belvárosán gördült végig a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közreműködésével. A kamionsor 40 tonnányi felajánlást szállított hazai és nemzetközi élelmiszeripari vállalatoktól rászoruló családok és közösségek részére, közben rövid időre megálltak a Hősök terén egy sajtóesemény erejéig.
Kapcsolódó bejegyzések
„A városi embernek is látnia kell, mennyi energiát emészt fel egyetlen szem eper előállítása” – Interjú az élelmezési világnap apropóján
Jó minőségű talaj, innováció, a fiatalok bevonzása: csak néhány elem, ami nélkül nem tudjuk életben tartani az élelmiszertermelésünket.
80 év az éhezés felszámolásáért
Az idei világnap kétszeresen is jubileum. 80 éve jött létre a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, valamint 20 éves a hazai Adománykonvoj, amely eddig összesen 890 tonna élelmiszert juttatott el rászoruló családok tízezreihez. A FAO programjai egyértelmű üzenetet közvetítenek: a fenntartható, élhető jövő közös felelősségünk.
„Nyolc évtizede a FAO az országok és közösségek mellett áll világszerte; adatokat, tudást és innovációt megosztva segíti a mezőgazdasági politikák és gyakorlatok fejlesztését, valamint támogatja azokat, akik az élelmet megtermelik, feldolgozzák és eljuttatják hozzánk” – mondta Nabil Gangi, a FAO helyettes regionális képviselője. – „De az igazság az, hogy egyetlen ország, egyetlen szervezet sem érheti el ezt egyedül. Ahogy az idei élelmezési világnap témája is sugallja: csak közösen vagyunk képesek előrébb jutni, a valódi partnerségek és az erős együttműködések révén.”
„Az élelmezési világnap idei mottója: Kéz a kézben a jobb táplálkozásért és a jobb jövőért!” Ez a szlogen – dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint – „tökéletesen rámutat az összefogás erejére és a nemzetközi fejlesztési projektekben rejlő lehetőségekre. Magyarország elkötelezett az agrár-élelmezési rendszerek átalakítása, a szegénység felszámolása, az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése mellett. Hiszünk abban, hogy az élelmezési problémákat helyben, fenntartható fejlesztési programokkal és a szaktudás fejlesztésével kell orvosolni.”
Egy szelet kenyérben is ott a változás lehetősége!
„Fiat panis!”, vagyis „Legyen kenyér!” – szól a FAO jelmondata, amelyhez az Adománykonvoj másik szervezője, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület is csatlakozik. Azt is hangsúlyozzák, hogy legalább ilyen fontos, hogy ha már van kenyér, az ne vesszen kárba.
„Ha az országban évente termelődő élelmiszer-felesleget teherautókra tennénk, a sor Budapesttől Nürnbergig érne. Ebből az Élelmiszerbank több mint 288 millió adagot mentett meg és juttatott el rászorulókhoz az elmúlt 20 évben. A többségében közeli lejáratú, illetve csomagolási hibás termékek között a megmaradt pékáruk teszik ki a legnagyobb részt, napjainkban körülbelül 10 ezer kilót gyűjtünk össze minden nap több száz üzletből, hogy a nélkülöző emberekhez szállítsuk őket” – mondta el Szabó Szilvia, az Élelmiszerbank ügyvezető igazgatója.
Az Élelmiszerbank gyártók, termelők, kereskedők és vendéglátóhelyek százaival áll kapcsolatban, a tőlük megmentett élelmiszert pedig önkéntesek és kisebb, helyi karitatív szervezetek közreműködésével juttatja el a rászorulóknak.
A Honeybeast zenekarral közös jótékonysági akciójukkal most egy újfajta összefogást építenek, amelyben Szeged város lakosságát próbálják mozgósítani egy jó ügyért: „Közösségi adakozásra hívtuk a város lakosságát, hogy Szegeden is elindulhasson az Élelmiszerbank ebédmentő programja, és a város menzáin megmaradó ételek eljuthassanak a rászorulókhoz. Egymillió forint gyűlt össze alig néhány nap alatt, és még mindig várjuk a jó szándékú felajánlásokat. Mert nem sétálhatunk el az elesettek mellett, meg kell hallanunk a segítségkérésüket, főleg, ha hibátlan ételekkel segíthetünk nekik, amelyeket egyébként a nap végén megsemmisítenének” – osztotta meg gondolatait a közönséggel Tarján Zsófi, a Honeybeast énekesnője.
Ősgabonák: a múltunk is szerepet kap a jövő élelmezésében
Az élelmezési világnap nemcsak a rászorulók helyzetére, hanem az egészséges, fenntartható és igazságos élelmiszerrendszerek kihívásaira is ráirányítja a figyelmet. A megoldások között egyre nagyobb szerepet kapnak az ősgabonák – például az alakor, a tönköly, a tönke vagy a kamut –, amelyek évezredek óta részei az emberi táplálkozásnak, de a modern mezőgazdaság fejlődésével fokozatosan háttérbe szorultak. Mivel azonban alig estek át nemesítési folyamatokon, kevesebb vegyszert igényelnek, jobban tűrik a szárazságot és a gyengébb talajokat, így a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok között is megbízhatóan termeszthetők. Itthon is a modern mezőgazdaság fenntartható alternatívái lehetnek.
Fekete Gergő, az Artizán pékséghálózat alapító tulajdonosa elárulta, hogy a szóban forgó gabonák tápanyagtartalma is kiemelkedő. „Magas a fehérje-, a rost- és az ásványianyag-tartalmuk, valamint többféle antioxidánst és vitamint tartalmaznak. A karakteres, mély ízviláguk miatt is egyre keresettebbé válnak az egészségtudatos fogyasztók körében, amiben nagy szerepük van a kézműves pékségeknek is. Míg 10 évvel ezelőtt csak 1 hektáron termesztették őket, mára már 200 hektárt vetnek be velük.”
Fotók: Élelmiszerbank