Az Eurostat legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adatai szerint az EU-ban 58,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami fejenként 130 kg-os átlagot jelent.
Az említett adat sajnos enyhe növekedést mutat; az előző évben, 2022-ben, 57,8 millió tonna volt a szóban forgó szám. Az egyes uniós országokban egyébként jelentős eltéréseket mutatnak az értékek. Cipruson szélsőségesen sok, 286 kilogramm az egy főre eső élelmiszer-hulladék (ami vélhetően a turizmus miatt ekkora), míg Spanyolországban csupán 65 kilogramm élelmiszer végzi a szemétben – írja a Qubit.
Magyarország jól teljesít, jóval az EU-átlag alatt van az élelmiszer-pazarlás mértéke, 88 kg az egy főre eső mennyiség.
Ezek a számok egyébként nem csupán a háztartásokra vonatkoznak. Bár ott keletkezik az összes élelmiszer-hulladék több mint fele (53%), jelentős az élelmiszeripari termékek, köztük az italok gyártása során (19%), az éttermekben és a vendéglátóipari szolgáltatások keretében (11%), az elsődleges termelésben (10%) és a kiskereskedelemben (8%) keletkező hulladék is.
Ahogy az élelmezési világnap kapcsán írt cikkünkben írtuk, ezeket a számokat kellene 0-ra redukálni, ám az élelmiszer-ellátási lánc minden pontján vannak nehezen megoldható feladatok.
Kapcsolódó bejegyzések
„A városi embernek is látnia kell, mennyi energiát emészt fel egyetlen szem eper előállítása” – Interjú az élelmezési világnap apropóján
Jó minőségű talaj, innováció, a fiatalok bevonzása: csak néhány elem, ami nélkül nem tudjuk életben tartani az élelmiszertermelésünket.
A pazarlás csökkentése a klímaválság enyhítése szempontjából is kulcsfontosságú. Egyfelől kevesebb erőforrást használnánk fel, ha kevesebb élelmiszer is elegendő lenne, másrészt az élelmiszer-pazarlás teszi ki az EU élelmiszeripari rendszeréhez köthető teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 16%-át.