A klímaváltozás okozta kihívásokról, köztük a vízhiányról és az abból fakadó változó erdőgazdálkodásról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke Fodermayer Vilmossal, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettesével a Kék Bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető.
Az okleveles erdőmérnök és vadgazdálkodási szakmérnök elmondta, hogy az olyan vízállások, mint az idei is volt, kedvezőek a területre nézve, mert friss vízzel töltődnek fel az árterek, a rétek, és ez segítséget nyújt a halfajoknak is. Az ilyen vízállásokból szerinte évente két-három lenne ideális, de a valóságban a klímaváltozás miatt ennél sokkal rapszodikusabban alakul a vízutánpótlás.
Kapcsolódó bejegyzések
Gemenci erdő – Vadregényes felüdülés a kánikulában
Ismerjük meg a lenyűgöző térség páratlan természeti adottságait!
Példaként említette, hogy az idei árhullám is túl későn érkezett az élővilág, főként a gázlómadarak számára. Nem ritka, hogy a vízüggyel egyeztetve a Sió-csatorna vizét is a területekre juttatják szivattyúk segítségével, így töltötték fel például idén nyáron a Tolnai-holtágat is.
Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a vízhiányra kitérve felidézte, hogy a korábbi adásban Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatójával arról beszélgettek, hogy a Homokhátságon a Tisza esetében milyen problémát jelent a talajsüllyedés és a rétegvizek leszívása okozta szárazodás.
Kapcsolódó bejegyzések
Kiszáradó tavak és talaj
A Kék Bolygó podcast legutóbbi vendége Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója volt.
Fodermayer Vilmos elmondta, hogy ez a jelenség a Gemencben is fennáll. Példaként említette, hogy a 2022-es aszályos év után a 90–110 éves kocsányos tölgyek több tíz hektárnyi területen kritikus száradásnak indultak. Ezeknek a fáknak a gyökérzete már nem tud megújulni és alkalmazkodni a talajvíz csökkenéséhez.
Az erdész szakma elindult a Balkán felé, ott próbálnak a Homokhátság és az Alföld fenyőszáradásos problémájára megoldást találni. Gemenc tekintetében ez egy ideig még nem jöhet szóba, de a dombvidéki vagy akár a középhegységi területeken egyértelműen ez lesz a jövő útja, ha a mostani klímamodelleket veszik alapul.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy páratlan összefogás eredménye: víz a Homokhátságon
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakok során. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni […]
Abban bízunk, hogy a mostani erdősítés során – ami a korábbihoz képest sokkal rosszabb hidrológiai viszonyok között történik – a csemeték jóval alkalmazkodóbbak.
Fodermayer Vilmos rámutatott arra, hogy mindig voltak kritikus környezeti tényezők, amelyekhez a fafajok az évszázadok során alkalmazkodni tudtak, és hozzátette, bízik abban, hogy ez a jövőben sem lesz másként.
A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva