Talán erős állítás a cím, de sem nem túlzó, sem újdonság nincs benne: mióta az ember a földből él, mindig a vetőmagok jelentették a jövőt. Míg azonban egykor a gazdák és a közösségek feladata volt a vetőmagok biztosítása, mára a mezőgazdaság külön ágává vált a vetőmagtermelés. A klímaváltozással azonban új veszélyek és kihívások jelentek meg a színen. Az ezekre adott válaszoktól pedig milliók élete függhet.
A vetőmag ipari termelése csupán bő száz évvel ezelőtt indult meg, de a növények nemesítése az emberiség egyik legősibb tevékenysége. Már a korai földművelő közösségek is tudatosan választották ki azokat a növényeket, amelyek valamilyen szempontból kívánatosabbak voltak: nagyobb termést, jobb ízt vagy könnyebb tárolhatóságot ígértek. A modern vetőmagipar azonban ezt az évezredes tapasztalatot új szintre emelte: laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérleti parcellákkal és szigorú minőségbiztosítással garantálja, hogy a gazdák minden évben egységes, megbízható genetikai alapanyaghoz jussanak hozzá.
Bár nem gondolunk rá, de amikor elmegyünk a piacra, vagy bemegyünk a boltba, akkor az ott megvásárolható élelmiszerek túlnyomó többsége szorosan kapcsolódik a vetőmagokhoz. Így tehát stratégiai jelentősége van annak, hogy egy országban legyen tudás és kapacitás a vetőmagok előállítására.
Erősek vagyunk benne, de…
Szerencsére ebben a magyar szakemberek a kezdetektől fogva élen jártak. Ahogy ezt Takács Géza, a Magyar Vetőmag Szövetség elnöke elmondta Áder János volt köztársasági elnök podcastjában, hazánkban komoly múltja van a vetőmagtermelésnek. Mindig is vezető helyzetben lévő ország voltunk, és ma is a világ legjobbjai között vagyunk az iparágban. Ráadásul magas hozzáadott értékű termékről beszélünk. Magyarországon körülbelül 5 millió hektáron zajlik mezőgazdasági termelés, és ebből mindössze 100–110 hektáron foglalkoznak vetőmag-előállítással. Ennek ellenére a hazai igények kiszolgálása mellett is több mint 200 milliárd forintnyi értékben exportálunk vetőmagot.
A magyar vetőmag-tradíció erejét mutatja, hogy az 1960-as években, egy rossz termésű év után, Magyarország szállított az Egyesült Államok számára kukorica-vetőmagokat, nagyjából félmillió hektárra való mennyiségben. Ahogyan a podcastban is elhangzik, ilyen volumenű szállításra sem előtte, sem azóta nem volt példa, a szállított magyar hibridek pedig tökéletesen megállták a helyüket.
Ahogy erről a Kék Bolygó podcastjában is szó van: az elmúlt évtizedekben valami félresiklott. Az ágazatot megviselte a rendszerváltás utáni pénzhiány, így pedig kevéssé volt felkészülve az EU-s csatlakozással kiteljesedő piacnyitásra. A megérkező nemzetközi cégek – mivel nagyobb erőforrásokkal rendelkeztek – képesek voltak magukhoz vonzani a hazai szakembereket. Ezzel párhuzamosan a nemesítéssel foglalkozó intézetek fokozatosan leépültek, és épülnek le ma is, a szakemberképzés pedig lényegében megszűnt. A legutóbbi csapást pedig a szomszédunkban zajló háború jelentette, ugyanis az érintett országok mindegyike, de főképp Oroszország, hatalmas felvevőpiacot jelentett a magyar vetőmag-előállító cégek számára, melyek így hosszú időre bizonytalan helyzetbe kerültek.
A 21. század kihívásaival egyre inkább szembesülve kijelenthető, hogy ilyen értéket kiengedni a kezünkből óriási hiba lenne. Ahogy Takács Géza elmondja, a huszonnegyedik órában vagyunk, de ma még lenne hova visszanyúlni, még megmenthető lenne az ágazat.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak az állatokat mentheti meg, ha újra lesz víz a Homokhátságon – Podcast
A Homokhátság a leginkább aszályoknak kitett terület. Érzik ezt az állatok és az emberek is. Ám egy civil kezdeményezés fény lehet az alagút végén.
A klímaváltozás miatt a terület kulcsfontosságú
Közhelyszámba megy, hogy a klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük. Azért, hogy a piacon, következésképp a konyhában és az asztalnál ne kelljen szembesülnünk a változásokkal, rengeteget tesznek a növénynemesítők. Magyarország még ma is viszonylag jó helyzetben van a mezőgazdaság kilátásait illetően, persze ahhoz, hogy ez így is maradjon, számos területen jelentős változásokra van szükség. Jelenleg a legégetőbb probléma a Kárpát-medence szárazodása, a hosszú aszályos időszakok, illetve az Alföld esetében egyenesen a sivatagosodás.
A vetőmag-előállítás esetében ráadásul a változások kettős kihívást jelentenek. Egyrészről a változó körülmények megnehezítik a nemesítés folyamatát, hiszen ma már szinte kizárólag öntözéssel lehet vetőmagot termelni; másrészről – mivel fajtánként akár másfél évtizedes folyamatról is beszélhetünk – olyan tulajdonságokkal rendelkező növényeket kell előállítanunk, melyek megállják a helyüket a jövőben. Ha viszont az exportpiacokat nézzük, akkor azzal is szembesülhetünk, hogy a változások más ütemben és eltérő formában jelentkeznek az egyes országokban. Így tehát elképzelhető, hogy míg korábban egy adott fajta több országban is bevált, ugyanaz a növény a jövőben bizonyos helyeken nem hozza a várt eredményeket.
Vetőmag otthonra
Vetőmagokról nem csak ipari léptékben beszélhetünk. Hazánkban is egyre inkább reneszánszát éli a kiskerti magfogás, a tájfajták használata és a magcsere. Ez a hagyományos fajták megőrzése szempontjából is fontos, ugyanis ezek sokszor a helyi adottságokhoz alkalmazkodva jobb eredményt hoznak, mint a bolti magok. Ráadásul a diverzitás is növelhető velük, úgy a kertekben, mint az asztalnál.
Sokan hobbinemesítőként és gyűjtőként foglalkoznak a témával. Népszerű esemény például az általunk is bemutatott husztóti Paradicsomfesztivál, ahol ezres nagyságrendben találkozhatunk paradicsomfajtákkal. Minden évben számos magbörzét és csereberét rendeznek országszerte, ahova mindenki elviheti a saját maga által fogott magokat is. A mozgalmat a Magház Egyesület fogja össze, az oldalukon pedig már az első 2026-os események között is lehet böngészni.
