



Egy mesterséges intelligenciára épülő modellszámítás szerint a jelenlegi kibocsátási trendek mellett a század végére 1,16 milliárd embert érinthet súlyos élelmezésbiztonsági válság. A krízis súlypontja Afrika lesz, ami növeli a migrációs kockázatot.
Egy a mesterséges intelligenciára épülő, átfogó klímakutatói modell drámai jövőképet fest: az évszázad végére a klímaváltozás az időjárási anomálián túl a globális stabilitást alapjaiban fenyegeti majd. A gondok fokozatosan jelentkeznek, illetve erősödnek a következő évtizedekben. A Nature folyóiratban is publikált kutatás lényege szerint, ha a világ a jelenlegi állapotában marad, 2100-ra több mint egymilliárd ember ellátása ütközhet nehézségekbe.
A Makronóm publikációja kiemeli, hogy a krízis epicentruma nem meglepő módon Afrika lesz, ami Európa számára beláthatatlan migrációs és biztonságpolitikai kockázatot jelent, ugyanakkor a helyzet rámutat a Kárpát-medence stratégiai felértékelődésére: a magyar agrárium ugyanis megfelelő vízgazdálkodással és klímaadaptációval fontos szerepet játszhat Észak-Afrika stabilizálásában.
A kutatás újdonsága, hogy a klímaváltozás gazdasági hatásait vizsgáló modellek eddig jellemzően az átlagos hőmérséklet-emelkedésre és a terméshozamok csökkenésére fókuszáltak. A The Conversation portálon publikált anyag – egy a Nature-ben megjelent kutatásra is hivatkozva – szakít ezzel a hagyománnyal.
A kutatók ugyanis a gépi tanulást, vagyis az MI-t hívták segítségül, hogy a trendeken kívül a hirtelen bekövetkező élelmezésbiztonsági sokkhatásokat is elemezze. Az eredmények kijózanítóak, és alapjaiban írják át azt, amit a 21. század geopolitikai kockázatairól gondoltunk. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva