Szaúd-Arábia víztakarékos precíziós megoldásokkal és óriási üvegházkomplexumokkal érte el, hogy többé ne szoruljon zöldség- és tejimportra.
Tejtermékből, tojásból és datolyából is 100 százalék feletti önellátást ért el Szaúd-Arábia, mindezt egy alapvetően sivatagi adottságú országban. A számok mögött tudatos agrárpolitika és technológiai fordulat áll. Szaúd-Arábia az elmúlt években látványos eredményeket ért el az élelmiszer-önellátás területén – derül ki az Állami Statisztikai Hivatal (GASTAT) 2024-es jelentéséből. Több alapvető élelmiszer esetében már nemcsak fedezni tudja saját szükségleteit, hanem exportképes többletet is előállít.
Kapcsolódó bejegyzések
Rétegvízzel teszik termővé a sivatagot
Irak sivatagi kutakat kezdett használni az öntözésben, amelynek eredményeként idén megduplázódott az országban a búzatermő terület.
A legnagyobb előrelépés az állati termékek és egyes speciális növénykultúrák körében figyelhető meg. A datolya esetében 121 százalékos, a tejtermékekében 131 százalékos, míg az étkezési tojáséban 103 százalékos önellátottságot mértek. Ezek az értékek azt jelzik, hogy az ország a belföldi igények kielégítésén felül is képes termelni. A látványos eredmények mögött nem a kedvező természeti adottságok állnak; épp ellenkezőleg! Szaúd-Arábia mezőgazdasága extrém körülmények között működik, így a fejlődés kulcsa a technológiai innováció.
Az országban modern öntözőrendszereket alkalmaznak, intenzív üvegházi termesztést folytatnak, valamint víztakarékos, precíziós technológiákat vezetnek be. Ezek nélkül aligha lenne elképzelhető, hogy uborkából (101 százalék), okrából (102 százalék) vagy padlizsánból (105 százalék) szintén az önellátási szint fölé kerüljenek.
A zöldségágazatban egyértelmű az előretörés: a cukkininél már elérték a 100 százalékot, a burgonyánál 93, a paradicsomnál 83 százalékon áll az önellátás. A hagyma termesztésében még jelentős a lemaradás (72 százalék), de itt is növelni kívánják a termelést. Az állati termékek körében vegyesebb a kép. Míg a garnélarák esetében kiugró, 149 százalékos arányt mértek, addig a baromfihús 72 százalékos, a vörös hús 62 százalékos, a hal pedig 52 százalékos önellátottsági szinten áll. Ez azt jelzi, hogy ezekben a szegmensekben még jelentős fejlesztési potenciál van.
Kapcsolódó bejegyzések
Sivatag – Van élet a száraz kietlenségben?
Bolygónk szárazföldi területeinek több mint egyharmadát sivatagok borítják, ennek ellenére alig ismerjük őket.
A gyümölcstermesztésben továbbra is a datolya a zászlóshajó 121 százalékos aránnyal. Emellett a füge már közel 100 százalékban a lakosság rendelkezésére áll (99 százalék), a szőlő (65 százalék) és a mangó (55 százalék) esetében viszont még fejlesztésekre van szükség. A jelentés szerint az egy főre jutó évi rizsfogyasztás is nőtt, 52,1 kilogrammra, ami a lakossági ellátás stabilizálódását jelzi. A hatóságok hangsúlyozzák: az eredmények az élelmezésbiztonság négy alappillérének – az elérhetőségnek, a hozzáférésnek, a stabilitásnak és a felhasználásnak – együttes javulását tükrözik.
Szaúd-Arábia példája jól mutatja, hogy kedvezőtlen adottságok mellett is elérhető magas szintű önellátás, ha a stratégia hosszú távú, a technológia pedig célzott. Magyarország esetében – ahol a természeti adottságok jóval kedvezőbbek – különösen érdemes feltenni a kérdést: mely ágazatokban tudunk valóban önellátók lenni, és hol van még kihasználatlan potenciál? A sivatagi ország sikere ugyanis nemcsak meglepő, hanem egyben figyelmeztető példa is: az agrárium jövője egyre inkább a tudáson és az alkalmazkodóképességen múlik.
(Rakéta.hu / Agroinform)