A modern világ embere egyre inkább elszakad a természettől, miközben az egymásra halmozódó ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok, azaz a polikrízis valósága egyre több terhet pakol a mentális egészségünkre. A Holnapután aktuális adásában Réthy Katalin agroökológus, a Magház Egyesület vezetője mesél arról, hogyan nyújthatnak erre a helyzetre választ a természetalapú megoldások. Egy ilyen eszköz, egy gyógyítókert létrehozásában ő maga is részt vesz.
Több egyszerű kórházparknál
A gyógyítókertek speciális zöldterületek. Egészségügyi vagy szociális intézmények esetében segíthetik az ott ápolt betegek jóllétét, és támogathatják felépülésüket. Katalin és társai az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményében, a pomázi Boldog Gellért Szakkórházban dolgoznak egy ilyen kert létrehozásán egy Európai Uniós projekt keretében.
Már a tervezéstől kezdve mindenkit bevontak: a dolgozók, a betegek és a kutatók együtt, partnerként vettek részt a folyamatban, sőt ebben megjelentek a nem ember élőlénytársak szempontjai is. A cél nem egy hagyományos, költséghatékonyan fenntartható, „szépen gondozott” park megvalósítása volt, hanem egy kölcsönös gyógyítófolyamat lehetőségének a megteremtése.
Kölcsönös gondoskodás
A gyógyítókertben így hiába is keresnénk formára nyírt sövényeket. Helyettük olyan élőhelyek születnek, melyek mindenki számára hívogatók, diverzek, és segítik a természethez való kapcsolódást. Ez történhet az évszakok változásának követése vagy épp a kertben élő állatok megfigyelése révén; a magaságyások gondozásán keresztül pedig az örömöt adó alkotásnak és a nyugtató hatású kertészkedésnek köszönhetően.
Egy gyógyítókert esetében a beteg és a természet felépülése kéz a kézben járhat. Réthy Kati így fogalmazott a projektről írt cikkében:
„A gyógyítás nem egyirányú. Amikor gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.”
A borítókép illusztráció! Forrás: canva.com
