



A közvéleménykutatást Mátrai Anna, Mezei Sára és Erdősi Bendegúz ifjúsági klímanagykövetek kezdeményezték annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjanak a magyar társadalom klímaváltozással kapcsolatos véleményéről, a klímapolitikai intézkedések megítéléséről, valamint az egyéni és a közösségi felelősségvállalás kérdéséről.
A klímaváltozásról szóló szakpolitikai gondolkodás gyakran a technológiai megoldások, a szabályozási eszközök vagy a nemzetközi vállalások felől közelít. Ez önmagában érthető, hiszen a kibocsátáscsökkentés, az energetikai átállás, a közlekedés zöldítése vagy a termelési szerkezet átalakítása valóban elsősorban intézményi és gazdaságpolitikai kérdés. Ugyanakkor a klímapolitika tartós eredményessége végső soron mégsem csak ezen múlik.
Legalább ilyen fontos az is, hogy a társadalom miként érzékeli a klímaváltozást, mit tart sürgetőnek, milyen típusú intézkedéseket támogat, honnan szerzi az információit, és mennyire érzi magát a közös cselekvés részének. A klímapolitika ezért nem pusztán környezetpolitikai vagy gazdasági ügy, hanem társadalmi kérdés is.
A kérdőívezésen alapuló projekt már a kezdeti szakaszában kiemelkedő érdeklődést váltott ki. Az adatfelvétel 2025 júniusa és novembere között országosan, reprezentatívan, online formában zajlott, több mint 5400 válaszadó részvételével. A kutatás három stratégiai pillérre épült: a klímaügyekkel kapcsolatos ismeretek szintjére, a cselekvési hajlandóságra és a klímapolitikai döntésekkel való elégedettségre. A most bemutatásra kerülő első eredmények egy hosszabb kutatási folyamat nyitányát jelentik; a további megállapítások és a részletesebb elemzések, akárcsak ez az írás, a Klímapolitikai Intézet közreműködésével és felületein jelennek majd meg.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a klímavédelem ügye a magyar társadalomban jelen van a fontos közügyek között, de nem légüres térben. A válaszadók által legfontosabbnak tartott területek között az egészségügy, a közoktatás színvonala, a korrupció visszaszorítása és a gazdasági helyzet javítása állnak az élen. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szintén az élmezőnybe tartozik, de nem előzi meg a mindennapi tapasztalathoz közvetlenebbül kapcsolódó említett ügyeket.
Ez a sorrend nem a klímaügy elutasítását jelzi, hanem inkább azt, hogy a társadalom a klímavédelmet a hétköznapi biztonsággal, az életminőséggel és a megélhetéssel összefüggésben értelmezi. Másképpen fogalmazva: a klímapolitika támogatottsága akkor erősíthető igazán, ha nem önálló, absztrakt szakpolitikai világnak látszik, hanem összekapcsolódik azzal, amit az emberek a saját életükben fontosnak tartanak. A beszámoló teljes terjedelmében a Klímapolitikai Intézet weboldalán olvasható.
Fotó: Canva