2023 közepétől ismét bevezetik itthon az italok csomagolásának betétdíjas rendszerét. Jelen állás szerint a rendszer inkább a begyűjtést fogja szorgalmazni, a csomagolások újratöltését azonban nem teszi kötelezővé, pedig a palackok újrahasználata nagyobb mértékben csökkenti a környezetterhelést az egyszerű újrahasznosításnál.
Friss adatok szerint Magyarországon a borosüvegeknek csak kb. 50%-át gyűjtik vissza, míg Németországban és Svédországban ez az arány 90% körül mozog.
Hazánkban a sörgyártók használnak még számottevő mennyiségben újratölthető üvegeket, de szintén egyre csökkenő arányban, 2019-ben már csak 21%-os volt a részesedésük a teljes gyártásból.
Miért lenne fontos az újratölthető palackok használata és gyűjtése?
Az előbbi adatokból csökkenő tendencia rajzolódik ki, pedig környezetvédelmi szempontból pont fordított trend lenne a szerencsés: egy 5-6 alkalommal újratöltött borosüveggel akár 75%-os környezetterhelés csökkenést is elérhetünk egy egyszer használatos üveghez képest.
Ráadásul a számítások azt mutatják, hogy a környezetterhelés csökkenésének jelentős részét az alacsonyabb CO2 kibocsájtás adja. Szerényebb, de észrevehető eredményt hozna a visszagyűjtési arány növelése is. 10%-os változás, megközelítőleg 1-22% közötti csökkenést eredményezne a különböző hatáskategóriákban.
Ha ennyi előnnyel járnak az újratölthető üvegpalackok, vajon miért nem elterjedtebb a használatuk és a visszagyűjtésük?
Az újratölthető üvegpalackokkal szemben leggyakoribb ellenvetés a feltételezett plusz szállítási igény és a mosásához szükséges többlet víz használata. Az utóbbi nem számottevő, mert palackozáskor az új üvegeket is átmossák.
A szállítási igény, akár nyomósabb érv is lehetne, azonban Magyarországon jellemzően importált üvegeket használnak a termelők, azaz eleve nagyobb távolságot tesznek meg a palackok, mintha belföldről történne az ellátás.
(Forrás: agrarvidek.hu )