Pünkösd napján a Szentlélek tüzes lángnyelvek formájában alászállt az égből Jézus tanítványaira, akik egyesülve vele megalapították az első gyülekezeteket. Ezért tekintik pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának. Cikkünkben az ünnep eredetéről, a hozzá kapcsolódó népi hagyományokról és az idei programokról olvashatnak.
Mikor van pünkösd?
Pünkösd ünnepe eredetileg a zsidó világból származik, a Sávuot-ból, azaz a „hetek ünnepéből” fejlődött ki. Az ősi zsidó hagyomány szerint Isten ekkor írta Mózes kőtábláira a tízparancsolatot. A keresztény világban a pünkösd mozgó ünnep, időpontja a húsvétot követő 7. vasárnap, vagyis az 50. nap. (A neve is ezt sugallja, hiszen a görög pentekoszte, „ötvenedik” szóból származik.) Pünkösd időpontja május 10. és június 13. között lehet, és mindössze 11 napot ölel fel. Ebben a keresztény ünnepkörben tehát egybeolvad a pogány tavaszünnep, illetve más ősi tavaszi ünnepek. Idén pünkösd május 24-ére esik.
Mit ünneplünk pünkösdkor?
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének „végpontja”, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.
Eredete az ószövetségi zsidó vallási ünnep, héber nyelven Sávuot, a törvényadás (a Tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe is. Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is „ötven”, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két napja nyilvános ünnep. Bár a pünkösdöt ünnepként csak a 2. században említik az ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való.
A pünkösd Krisztus korában a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál. A jelei szélzúgás és tűz voltak, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának a szimbólumai. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: „Új szövetséget kötök veletek… akkor majd… új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek… Az én Lelkemet oltom belétek…” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k).
Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11). Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, ezután a Szentlélek galamb formájában leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.
1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Pünkösdhétfő Magyarországon munkaszüneti nap.
Kapcsolódó bejegyzések
Önfenntartásra törekvő szerzetesi közösség a Bakonybélben – Interjú Pünkösd ünnepén
Dr. Baán Izsák bencés szerzetessel, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjelével beszélgettünk.
Pünkösdvasárnap
A húsvét utáni 7. vasárnap a pünkösdvasárnap, amely sok helyen a búcsúk, vásárok, bálok és felvonulások napja. Ezen a napon régi szokás szerint zöld ágakat, virágokat tűztek az ablakokba vagy a kapura, hogy megvédjék a házat a villámoktól. Szokás volt a basajárás is, amikor is egy kövérebb legényt szalmával kitömött ruhákkal török basává változtattak, majd a többi legény házról házra kísérte nótázva, dalolászva, verselve, és azzal gyűjtöttek adományokat, hogy mindenhol jól elnáspángolták.
A leggyakoribb szokás a Kárpát-medence vidékein a falusi felvonulás volt. Ezeken az eseményeken a leányok és a legények virágokkal, zöld ágakkal vonultak végig a falu főutcáján. Ennek az ünnepnek kiemelt muzsikája a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű párválasztási és termékenységi dal, amelyet eredetileg a fiatalok eljátszottak. Ez ma már leginkább csak az óvodai hagyományokban maradt fenn.
Pünkösdhétfő
A régi időkben ezen a napon különféle ügyességi versenyeket szerveztek a fiúknak, továbbá cirkuszosok, bábművészek, vándorszínészek mutatták be tudományukat, elvegyülve a sokfelé megtartott kirakodóvásárokban lévő tömegben. Ez a nap volt a pünkösdi bálok második napja.
Országok, ahol a pünkösdvasárnapot és a pünkösdhétfőt is ünneplik:
- Európa: Andorra, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Szlovénia, Sint Maarten, Egyesült Királyság.
- Észak-Amerika: Kanada, Amerikai Egyesült Államok.
- Dél-Amerika: Barbados, Francia Guiana, Guadeloupe, Martinique.
- Afrika: Madagaszkár, Mayotte.
- Óceánia: Ausztrália, Új-Kaledónia.
- Ázsiában nem tartják az ünnepet.
Kapcsolódó bejegyzések
Ízek, imák, nővérek – Interjú!
A kismarosi ciszterci közösség történetéről és önfenntartó tevékenységeiről beszélgettünk dr. Horváth Olga szerzetesnővérrel.
Pünkösdi népszokások
A pünkösd népi hagyományokban való gazdagságát mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy május hónapot pünkösd havának is hívják. A szokások egy része a kereszténység előtti időkre, a római florália elnevezésű ünnepekre nyúlik vissza, amelyekkel a növények és a virágok istennőjét, Florát ünnepelték, köszöntve a tavasz érkezését. Az istennő görög nevén Khlórisz, azaz „Zöldellő”, „Viruló”.
A régi korok emberei pünkösdkor már kora hajnalban zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) tűztek az ablakokba vagy a ház kerítéslécei közé, nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Májusfa
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan május 1-jére virradó éjszaka állítottak májusfát. Ennek másik jeles alkalma pünkösd volt. A május 1-jén állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújulásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék jelzése, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akik ezt nagy megtiszteltetésnek vették. A fiatal, magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítés oszlopához rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. A májusfát általában az udvarló legény vezetésével állították, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is kedveskedtek. Gyakran a közösségeknek is volt közös fájuk, amelynek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte.
Pünkösdi király választása
Régen vidéken pünkösdkor a falu népe a mise után ügyességi versenyeket rendezett a legényeknek, akik közül a legügyesebb egy évre elnyerhette a „pünkösdi király”, avagy a „legénybíró” címet. A faluban ő parancsolhatott a többi legénynek, és ítélkezhetett felettük.
A pünkösdi királynéjárás
Más vidékeken, például Palócföldön pünkösdi királynét választottak, aki egy évig bíráskodhatott mások felett. Sok helyen öt-hat lány együtt járt körbe a faluban talpig fehérbe öltözve, énekelve, jókívánságokat mondogatva.
Pünkösdölés
A pünkösdi király és a királyné a kíséretével együtt járta végig a falut, de volt, ahol ezt egy lakodalmi menet végezte menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva vonult végig a falun.
Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösd szombatjára érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság katolikus csoportjának találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Fotó: Wikipedia
A pünkösdi búcsút és kegyhelyet hungarikummá nyilvánították, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. A katolikus búcsújárás azonban nem általánosan számon tartott hungarikum, hiszen a nem vallásos magyar közösség számára kevésbé van jelentősége. Mégis ez a cím méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, a vallásos, katolikus Kárpát-medencei magyarok közös szellemi értékének.
Fotó: Wikipedia
Pünkösdi programok országszerte
A csíksomlyói búcsúra 2026. május 22-e és 25-e között kerül sor. Minden évben több százezer ember zarándokol Csíksomlyóra, hogy részt vegyen a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.
Pünkösdi Virágálom Székesfehérváron
A Pünkösdi Virágálom elnevezésű rendezvényre 2026. május 22. és 25. között kerül sor Székesfehérváron, a Városház téren. A pünkösdi hétvégén ismét virágpompába öltözik a fehérvári belváros. A virágkötő mesterek ebben az esztendőben hat helyszínen alkotnak, az Országalmát közösen díszítik fel az ünnepre.
Balatoni Hal- és Borünnep Balatonfüreden
A Balatoni Hal- és Borünnepet 2026. május 22. és 25. között rendezik meg, amely Balatonfüred szezonnyitó gasztronómiai fesztiválja: bor, zene, gasztronómia; igazi fesztiváli hangulat a parton. Újra Balatoni Hal- és Borünnep a sétányon, ahol ezúttal is a legjobb helyi borok kóstolhatók. Minden nap borbemutatók, borvásár, balatoni halak kóstolója várja az érdeklődőket.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy repohárnyi Balaton – interjú Folly Rékával
Orvosként megőrizni a jövő számára egy 116 éves családi hagyatékot: a fenntarthatóságot tökéletesen szemlélteti a dr. Folly Réka által vezetett arborétum és borászat példája.
Belvárosi Bor- és Pezsgő Fesztivál Budapesten
Belvárosi Bor & Pezsgő Fesztivál 2026. május 20. és 25. között zajlik Budapesten, a Szabadság téren. Az esemény célja bemutatni a magyar és nemzetközi borok és pezsgők gazdag világát. Az elmúlt években a fesztivál a budapesti látogatók egyik legkedveltebb ingyenes eseményévé vált.
A Tihanyi Pünkösd elnevezésű program 2026. május 23-tól 25-ig látogatható. Három napon át kézműves vásár, utcai hangulat, zene és családi programok várják a látogatókat a Balaton egyik legszebb településén.
Pünkösdi Örökség Ünnep a Szentendrei Skanzenben
2026. május 24-én és 25-én rendezik meg a Pünkösdi Örökség Ünnepet a Szentendrei Skanzenben. A program során a látogatók hagyományos ételeket kóstolhatnak, mesterségek titkait ismerhetik meg, beállhatnak a táncosok közé, élvezhetik a különböző tájegységek muzsikáját, és gyönyörködhetnek a különféle vidékek viseleteiben.
Kapcsolódó bejegyzések
A Szentendrei Skanzen új kiállításán a népi bölcsesség ad választ a klímaválságra
Vajon a dédszüleinktől származó tudás menthet meg minket a klímaválságtól? A Szentendrei Skanzen új kiállításán a népi praktikák és az ENSZ fenntarthatósági céljai találkoznak: élelmiszer-biztonság, takarékos vízhasználat és közösségi megoldások a múltból a jövőért.
Visegrád 2026. május 23. és 25. között különleges pünkösdi programmal várja a látogatókat: a visegrádi Rendezvénytéren tartják meg a Floralia Kertünnepet, ahol a virágok, a kertkultúra és a közösségi élmények kerülnek a középpontba. A háromnapos esemény remek kikapcsolódást kínál családoknak, kertbarátoknak és mindazoknak, akik szeretnék élvezni a tavasz legszebb színeit.
Pünkösdölő Ópusztaszeren: családi élmények és pásztortalálkozó az Emlékparkban
Izgalmas családi programokkal várja a látogatókat 2026-ban pünkösdkor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol május 24-én a Pásztortalálkozó és a Kalandos Emlékhely különleges eseményei idézik meg a magyar hagyományokat. Május 25-én a Pünkösdölő rendezvényen vándorkomédiások, néptáncbemutatók, kézműves foglalkozások és látványos lovas virtuskodás szórakoztatják az érdeklődőket. A pünkösdi királyválasztás és a színes kulturális programok miatt az Ópusztaszeri Emlékpark 2026 egyik legkülönlegesebb pünkösdi kirándulóhelye lehet Magyarországon.
Gyereknap Velencén: Pünkösdi Édes & Vad Gasztrohétvége és Velencei Gyereknap
A Pünkösdi Édes & Vad Gasztrohétvégére és a Velencei Gyereknapra 2026. május 22. és 25. között kerül sor. Idén pünkösdkor Velence különleges élményekkel vár! A Magyar Fesztivál keretében szervezett Édes & Vad Gasztrohétvége a magyar konyha legizgalmasabb ízeit és egy igazi családi fesztivál hangulatát hozza el a Velencei-tó partjára.
Fotók: Canva
