A Szabadtéri Néprajzi Múzeum immár második éve a fenntarthatóság jegyében szervezi programjait és kiállításait. A „Zöld Skanzen” tematika üzenetét legátfogóbban bemutató új tárlata 2026. április 22-én nyílt meg a múzeum Magtár épületében Együtt a fenntarthatóságért! címmel. A kiállítást Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg.
A kiállítás alapgondolata a 2015-ben elfogadott ENSZ-programból indul ki. A kezdeményezés célja, hogy 2030-ra egy élhetőbb jövő felé vezesse a világot, ahol a társadalmi egyenlőség és az integráció, az igazságos gazdasági fejlődés és a természeti környezet megóvása egymást erősítve valósul meg. Ennek érdekében 17 – úgynevezett – Fenntartható Fejlődési Célt határoztak meg.
Nagyné dr. Batári Zsuzsanna vezető kurátor, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettese szerint: „Az ötlet szinte magától adódott: az évek során felhalmozott értékes tudás nemcsak arról szól, hogy miként éltek elődeink, hanem arra is alkalmas, hogy egyes elemeit a jelenben is alkalmazzuk. Az egyszerű paraszti megoldások ma is inspirációt nyújthatnak, ha a mai igényekhez és körülményekhez igazítjuk őket, elősegítve ezzel a fenntarthatóság minél teljesebb megvalósulását.”
Áder János köszöntőjében rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság nem pusztán a modern kor fogalma, hanem mélyen gyökerezik a hagyományos életformákban. A régi paraszti kultúra mindennapjai olyan természetes megoldásokat kínáltak – a takarékos anyaghasználattól az újrahasznosításon át a közösségi munkáig –, amelyek ma új jelentést nyernek. Amit akkoriban úgy mondtak, hogy: „Jó lesz ez még valamire”, azt ma körforgásos gazdálkodásnak nevezzük; amit egykor „praktikának” hívtak, azt ma innovációnak tekintjük. A kiállítás egyik fontos üzenete, hogy valójában „nincs új a nap alatt”: a jövő fenntarthatósága részben abban rejlik, hogy újra felfedezzük és tudatosan alkalmazzuk ezeket a bevált, logikus megoldásokat.
Gyakorlati tippek a múltból egy fenntarthatóbb jövőért
A kiállítás 17 kurátora a 17 fenntartható fejlődési célhoz egy-egy olyan megoldási javaslatot kapcsol, amely a paraszti kultúrában a mindennapi élet természetes része volt. A látogatók így gyakorlati tippeket vihetnek haza, amelyeket akár azonnal alkalmazhatnak saját életükben. A tárlat bemutatja többek között a maradékmentes háztartásnak, a mértékletes vízhasználatnak, a helyben elérhető alapanyagok használatának vagy a tárgyak javításának és újrahasznosításának a gyakorlatát.
A néprajzi források gazdagságát és a skanzen kiállításainak sokszínűségét mutatja, hogy minden célhoz készült egy kiállításajánló is. Ezek a múzeum 80 hektáros területén a különböző tájegységekbe kalauzolják a látogatókat, ahol az adott téma részleteivel is megismerkedhetnek. Így a vendégek akár saját szervezésű, tematikus sétákon is részt vehetnek. A kiállítás emellett jó múzeumi kezdeményezéseket és aktív tevékenységeket is bemutat – például a Demencia Programot és Tanácsadást, a közösségi kertet vagy az integrált táborokat –, amelyek a fenntarthatóság társadalmi dimenzióját erősítik.
A közös gondolkodás alkotóereje
Nem csupán aktualitása, hanem előkészítésének folyamata miatt is kiemelkedő ez a projekt a Szentendrei Skanzen életében, hiszen a tárlat 17 kurátor közös munkájának eredménye. Ez az együttműködés a közösségi alkotóerő példája, amely önmagában is a fenntarthatóság egyik alapelve. Ahogy Áder János köszöntőbeszédében hangsúlyozta: a legfontosabb kihívásokra csak közösen találhatunk választ. Ahogyan egykor a kalákában végzett munka erősítette a közösséget, úgy ma is együtt kell gondolkodnunk és cselekednünk. A kiállítás ezt a szemléletet képviseli, és arra ösztönöz, hogy mindannyian „jó gazdái legyünk a ránk bízott javaknak”, és felelős döntéseket hozzunk a jövő érdekében.
Kapcsolódó bejegyzések
A Szentendrei Skanzen új kiállításán a népi bölcsesség ad választ a klímaválságra
Vajon a dédszüleinktől származó tudás menthet meg minket a klímaválságtól? A Szentendrei Skanzen új kiállításán a népi praktikák és az ENSZ fenntarthatósági céljai találkoznak: élelmiszer-biztonság, takarékos vízhasználat és közösségi megoldások a múltból a jövőért.
A kurátori csapat a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság szempontjait is hangsúlyosan érvényesítette, és széles körű partnerséget épített ki. A projekthez olyan intézmények és szervezetek kapcsolódtak, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Szépművészeti Múzeum, valamint civil kezdeményezések és innovatív vállalkozások is. Egy ilyen tárlat létrejötte nemcsak komoly szakmai kihívás tehát, hanem a közösségi munka erejének látványos megnyilvánulása is. A kiállítás több rétegben közelíti meg a fenntarthatóság kérdését: nemcsak megoldásokat kínál, hanem példát is mutat arra, hogyan tudunk együtt gondolkodni és aktívan cselekedni egy fenntarthatóbb jövő érdekében.
A kiállítás egész évben látogatható a múzeum nyitvatartási idejében.
Forrás és fotók: Szabadtéri Néprajzi Múzeum