A füleskuvik költőállományának felmérésében kéri a lakosság segítségét a Magyar Madártani Egyesület (MME), az észleléseket elektronikus adatlapon lehet leadni.
Az egyesület legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérésében kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban, a sorozat zárásaként pedig a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudják információval segíteni az érdeklődők a természetvédők munkáját. Ez azért fontos, mert ennek az apró, vonuló bagolyfajnak az országos elterjedéséről és állományáról a gyakorisága ellenére a szervezetnek kevésbé pontos becslései vannak.
Kapcsolódó bejegyzések
Hazánkban is költ Európa legkisebb baglya
Kisebb egy rigónál, de annál vérmesebb ragadozó. Odúban költ, de nem magának építi, és rácáfol arra a tévhitre, hogy a bagoly nappal alszik. A törpekuvikról (Glaucidium passerinum) van szó, melynek egyedeit az utóbbi években egyre többször észlelik.
A fészkelő baglyok felmérése alapvetően a hangjuk alapján történik, a madarakat nem szükséges látni.
A felmérés lényege az, hogy az esti szürkületben és éjszaka kell néhány percet „hallgatózni” az erkélyen, az emeleti ablakban, a tornácon, a kertben, az utcán vagy a parkban sétálva, és ezt hetente egy-két alkalommal megismételni a májustól júliusig terjedő időszakban. Eközben a felnőtt, hím és tojó füleskuvikok jellegzetes, gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját kell keresni.
Az észlelők egy elektronikus jelentőlap kitöltésével tudnak megfigyeléseikkel hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához. A madarak hangjáról készült hangfelvételek és videók, amelyek segítik a tájékozódást, valamint az elektronikus jelentőlap az MME honlapján érhetők el.
(MME)
Fotó: Wikipedia