Hazánkban is költ Európa legkisebb baglya

Hazánkban is költ Európa legkisebb baglya
Hazánkban is költ Európa legkisebb baglya

Kisebb egy rigónál, de annál vérmesebb ragadozó. Odúban költ, de nem magának építi, és rácáfol arra a tévhitre, hogy a bagoly nappal alszik. A törpekuvikról (Glaucidium passerinum) van szó, melynek egyedeit az utóbbi években egyre többször észlelik.

Törpétől az óriásig

A törpekuvik a legkisebb európai bagolyfaj, testhossza a házi verébé és a fekete rigóé közé esik. Átlagos bagolyméretről nem igazán érdemes beszélni, mivel az apró törpekuviktól a hatalmas uhuig terjedő tornasorban szép egyenletesen oszlanak el a baglyok. A tornasor alacsonyabbik végén áll például a füleskuvik, a kuvik és a gatyáskuvik, a magasabbikon pedig a gyöngybagoly, a macskabagoly és az uráli bagoly. A méret a baglyok világában nagyon is számít, hiszen a nagyobb egyszerűen megeszi a kisebbet, ha lehetőség adódik rá.

A baglyok éjszakai állatok. Vagy mégsem?

Nem mindegyik, és nem kizárólag. A törpekuvik nappal aktív, de a kuvik, a réti fülesbagoly és az uráli bagoly sem csak éjszaka jár táplálék után. A legkisebb bagolynak jó oka van erre: az előző bekezdésben leírtak alapján a többi bagoly mind veszélyt jelent rá.

Törpekuvik

Nappal hallatja jellegzetes füttyögését. Tél végén, kora tavasszal ugyan csupaszok a lombhullató fák, hangja nélkül mégis szinte lehetetlen megtalálni a törpekuvikot. Különben is kedveli az örökzöld fenyőket, gyakran fenyves foltokkal határos vagy fenyőelegyes lombhullató erdőben találkozhatunk vele, de más erdőtípusokban is megtalálható.

Törpekuvik-élőhely az Aggteleki-karszton

Magyarországon rendkívül ritka, csak az Északi-középhegység és az Alpokalja egyes pontjain fordul elő, az elmúlt években a Soproni-hegységből, a Mátrából és az Aggteleki-karsztról vannak leginkább adatai. Utóbbi helyszín lehet hazánk fő törpekuvik-élőhelye. Fontos megjegyezni, hogy ez a faj világszinten nem ritka. Egyszerűen arról van szó, hogy főbb élőhelyei olyan hegyvidéki területeken találhatók, melyekhez hasonlók hazánkban maguk is ritkaságszámba mennek.

Kis mérete és nesztelen repülése miatt a törpekuvikot gyakran nehéz észrevenni

Irodalom:

Péntek, I., Balázsi P. & Huber, A. (2022). A törpekuvik (Glaucidium passerinum) monitorozása az Aggteleki Nemzeti Park területén 2016 és 2021 között. Heliaca, 18, 58–66. (PDF)

search icon