Az Óbudai Egyetemen minden a Duna-menti országok textilipari összefogásáról szólt: május 20-án tartották a divatipari értékláncok körforgásos megoldásait támogató TEX-DAN és Green-Tex programjainak közös záróeseményét.
A TEX-DAN részéről a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, a Green-Tex részéről pedig a bosznia-herzegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége képviseltette magát. Az esemény házigazdája Szentesi Réka divatipari szakember volt.
Eldobható termékek helyett újrahasználat és redesign
A két program célkitűzéseinek fókuszában a jelenlegi divatipar, és főleg a fast fashion alapvetően pazarló és kifejezetten környezetszennyező működésének fenntarthatóbbá tétele állt. A gyorsan elhasználódó vagy a trendeknek már nem megfelelő, így hulladékká váló ruhák nemcsak méretüknél fogva jelentenek súlyos szennyezést (akár csapdába ejthetnek állatokat, vagy ha ezek elfogyasztják a szétmálló darabokat, meg is betegedhetnek), hanem azért is, mert sokszor műanyagok is vannak az anyagukban. Ezek mikroműanyagokká aprózódnak, és bejutnak a vizekbe, a talajba, később az emberi táplálékba, és így akár a véráramba is bekerülhetnek. A ruhák előállításának folyamata vagy a termékek színezése sem feltétlenül környezetbarát módon történik.
A körforgásos modell célja ezzel szemben az, hogy a ruhák, az anyagok és az erőforrások a lehető leghosszabb ideig használatban maradjanak újrahasznosítás vagy újragondolt használat révén. Ez nem csupán könyezetvédelmi, hanem egyre inkább pénzügyi kérdés is; megéri visszaforgatni őket a rendszerbe.
Kapcsolódó bejegyzések
Pazarló textilipar és greenwashing: van kiút a mértéktelen ruhavásárlásból – Podcast
Létezik valódi fenntartható ruhaipar? A fast fashion biztosan nem az, de vannak jó megoldások. Podcastunkben ezeket mutattuk be.
Egyedül nem megy
Nyitóbeszédében dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja elmondta, hogy a ruhaipari szektor zölddé tétele a közösségek erején is múlik, és a mostani programhoz hasonló, határokon átnyúló együttműködések segíthetnek megtalálni a valódi válaszokat a fenntarthatósági kérdésekre.
A textil- és divatágazat a zöldmegoldások alkalmazása terén lemaradásban van más ágazatokhoz képest. A TEX-DAN célja az, hogy a kkv-k a Duna régióban folytatott, határokon átnyúló együttműködés révén a textil- és divatipari értékláncokban körforgásos és fenntartható technológiákat alkalmazzanak. A projekt célja a transznacionális együttműködés és a tudáscsere fellendítése, a helyi, a regionális és a nemzeti politikák összehangolása és különböző fenntartható transznacionális együttműködési formák létrehozása.
A Green-Tex konzorcium 9 országból 11 partnerrel dolgozik. A bosznia-hercegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége által vezetett projektben a Duna régió fenntartható textil- és ruhagyártásának segítését és a zöldtextilek fogyasztásának növelését tűzték ki célul.
Baden-Württemberg Gazdasági, Munkaügyi és Turisztikai Minisztériumától a Duna Régió Stratégia 8. prioritási területének (PA 8) koordinátora, Carmen Hawkins online bejelentkezésében bemutatta a hozzá tartozó partnerségek és körforgásos megoldások munkacsoportjait, amelyek tevékenységükben olyan témákra is hangsúlyt fektetnek, mint a női vállalkozók helyzete vagy a digitális, adatalapú és innovatív megoldások kezelése a textiliparban. A tudásmegosztás és a kapcsolatépítés jól működik a régióban, és szívesen látnak további résztvevőket is akár már a következő PA8-eseményükön, amelyet július 3-án tartanak Ulmban.
A Duna Régió Stratégia 12 prioritási területet (priority area) foglal magában. A „PA 8” néven is megtalálható 8. pont a vállalkozások versenyképességének és a közöttük lévő regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatásáról szól. A PA 8 területet Baden-Württemberg és Horvátország közösen koordinálja.
A délelőtti program vitaindítójára Luca Leonardit, a Textile and Clothing Business Labs Association (Textil- és Ruházati Üzleti Laboratóriumok Szövetsége) alapítóját kérték fel. Ez a szövetség egy 50 taglaboratóriumból és kkv-ból álló hálózat, amely valós körülmények között tesztel és alkalmaz innovációkat. Luca Leonardi a jelenlegi európai szabályozási keretek között működő feleket egy zenei hasonlattal jellemezte: sok jó szólista, akik nem közösen játszanak egy szimfóniát, hanem mindenki egyedül próbálkozik. Először meg kell értenünk, hogy hol tartunk, és ehhez képest kell meghatározni a következő lépésünket – mondta az olasz szakember.
Európában 16-féle fenntarthatósági reguláció létezik, amelyeket a cégeknek be kell tartaniuk, és ezzel még csak annyit érnek el, hogy legálisan működhetnek a piacon. A rendszer rendkívül komplex, és rendkívül kevéssé jól szervezett. Az elvárások külön-külön mind értelmesek, ám nem kapcsolódnak egymáshoz. A zenei hasonlathoz visszatérve, a harmóniához szükséges a karmester, a zenekarvezető, valamint az, hogy a szólisták maguk is hajlandóak legyenek együttműködni. A TEX-DAN- és a Green-Tex-programok épp ebben segítenek a textilipari vállalkozóknak a Duna régióban.
Németországtól Bulgáriáig mindenki egy célért dolgozik
A program további részében a résztvevők elsőként a két projekt összefogásának elmúlt éveiről beszéltek Bendó Zoltán projektmenedzser vezetésével. Nem csak magáról a textilhulladékról volt szó: új képességek és új lehetőségek, innovatív üzleti modellek és technológiák egyaránt kellettek az előrelépéshez.
Régiószerte 85 eseményt szerveztek vállalkozások, iskolák, önkormányzatok és más intézmények bevonásával. Bukarest, Szarajevó vagy Eperjes közös munkája, Horvátország, Szerbia és Bulgária kapacitásfejlesztési együttműködése ugyanúgy kiemelkedők, mint a magyar Fashion Revolution 15 körforgásos divatipari tervezője, vagy azok az egyébként kidobásra ítélt bolgár gyapjúból készített lakberendezési tárgyak, kisállatfekhelyek és ruhák, amelyeket egy szlovén divatbemutatón láthatott először a közönség.
Utóbbi projekt gazdája elmesélte, hogy legnagyobb sikerként nem azt élte meg, hogy mennyien vásároltak a bemutató után a termékekből, hanem azt, hogy hányan fordultak hozzá ötletekkel és azzal az elhatározással, hogy a jövőben ők is tennének valamit a fenntartható divatért.
A nap további részében az érdeklődők kerekasztal-beszélgetéseket hallhattak a kiterjesztett gyártói felelősségről és a divatiparhoz kapcsolódó ágazatok fenntarthatóságáról, valamint az esemény keretében sor került a TEX-DAN Dunai Körforgásos Textilipari Klaszter megalapítására is.
Fotók: Rácz Tamás / TEX-DAN
