Fenntartható Magyarország címmel ajánláscsomagot adott ki a héten a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. A jelentés szerint a fenntarthatóság helyzete Magyarországon több területen aggasztó, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre nagyobb kockázatot jelent. Az ajánláscsomag számos intézkedést sürget, hangsúlyozva: a fenntarthatóság egyszerre környezetvédelmi, nemzetbiztonsági és gazdasági kérdés is.
A Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus elnökletével működő bizottság hetven oldalon részletezi a Magyarország előtt álló tennivalókat. Az ajánlásokat megfogalmazó kutatók szerint a környezeti és fenntarthatósági kormányzás széttöredezett, a végrehajtási kapacitások gyengék, az ökológiai szempontok gyakran alárendelődnek rövid távú gazdasági érdekeknek, és ezzel a természeti tőke állapota folyamatosan romlik.
A jelentés azonban nemcsak látlelet, hanem minden témakörhöz megoldási javaslatokat is vázol. Így szerepel a listában – rögtön az első pontként – a környezeti ügyekért felelős önálló minisztérium létrehozása, ami a dokumentum megjelenése előtt már meg is valósult.
Kiemelt témakör a szárazság elleni küzdelem és a helyes vízgazdálkodás
A jelentés négy nagy egysége a központi kérdéseket, kiemelten a vízhez kapcsolódó problémákat, a gazdaság és az agrárium helyzetét, valamint az energia és a társadalom témaköreit vizsgálja.
A fenntartható fejlődési szempontok állami működésben való érvényesítésének számos aspektusa megjelenik. Köztük az az elv is, amely szerint az ökoszisztéma-szolgáltatások, a társadalmi és a humán tőke változásainak értékelése során keletkezett adatokat a vállalati szférának is figyelembe kell vennie, illetve számba kell venni a természeti tőkét és annak változásait. Nagy kihívás, de kívánatos, hogy a lista az egyáltalán nem vagy csak nagyon rosszul mérhető elemeket is tartalmazza.
A dokumentum szerint a víz minden fenntartható fejlődési cél teljesítésének alapfeltétele. Nemcsak a meglévő vízkészletek mennyisége és minősége, hanem a velük való gazdálkodás is kritikus elem. A hazai vízgazdálkodásban egyszerre jelentkezik az intézményi széttagoltság, az aszályok és a hirtelen vízbőségek kezelésének nehézsége, a települési csapadékvíz-gazdálkodás rendezetlensége, az öntözéspolitika fenntarthatóságának hiánya, valamint az ivóvízbázisok új típusú kémiai szennyezőkkel szembeni sérülékenysége. A bizottság ezért integrált vízgazdálkodást, vízvisszatartást, víztakarékos öntözést, táji léptékű együttműködéseket és korszerű monitoringrendszereket javasol.
1977 óta az asztalunkon vannak ezek a problémák
A tanulmány arra is rámutat, hogy a hazai helyzet nem kirívó, főbb vonalaiban nagyjából megegyezik számos más EU-ország helyzetével. A vízzel foglalkozó intézmények szétcsatoltsága akadályozza az integrált vízgazdálkodást, és ez a szétcsatoltság jellemzi a többi környezeti elemmel való kapcsolatot is, így akadályozva az integrált környezetgazdálkodást – írják a szakemberek.
1977-ben, tehát már csaknem 50 éve rendezték meg az ENSZ egyik legnagyobb jelentőségű vízügyi konferenciáját Mar del Platában, ahol a részt vevő 116 ország közösen határozta meg a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és az ivóvízellátás alapelveit. A cél az volt, hogy megelőzzék a globális vízválság kialakulását. Az akkori javaslatok azóta sem valósultak meg maradéktalanul, ahogyan a szintén 1977-ben Nairobiban tartott, a sivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-konferencia kívánalmai sem, amely szorosan összekapcsolta a vízgazdálkodást a száraz területek védelmével.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága által létrehozott fenntarthatósági jelentés elkészítésében több mint húsz neves hazai szakember vett részt, köztük Antal Miklós ökológiai közgazdász, humánökológus kutató, Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke és a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója, Dr. Kemenesi Gábor víruskutató egyetemi docens vagy Földvári Gábor, járványtannal és ökológiájával foglalkozó biológus, akivel több interjúnk is volt már a Greendexen a kullancsok által terjesztett betegségek vagy a denevérek és a Covid témájában.
A Fenntartható Magyarország teljes szövege itt olvasható.
Kiemelt fotó: Canva
